Húsz éve, hogy teljesen megváltozott az életünk

2003-at írunk, a mindösszesen 19 éves Mark Zuckerberg pedig épp a harvardi kollégiumi szobájában ül, és kódsorokat ír egy új platform létrehozásához, amelynek segítségével kinézetük alapján pontozhatóvá válnának az egyetemre járó diákok. A fejlesztés elkészül, és hatalmas sikert arat, megkérdőjelezhető mivolta miatt azonban kénytelenek leállítani – ennek ellenére az ötlet azonban megmarad. A továbbfejlesztett verzióra már a Harvardra járó diákok nevükkel és képeikkel önszántukból regisztrálhatnak, a platformnak köszönhetően pedig megnézhetik, kinek kik az ismerősei az egyetemen belül.

Az akkor még Thefacebook néven ismert közösségi oldal 2004. február 4-én indult útjára, alig egy nap alatt több mint 1000 felhasználót szerzett, néhány héttel később pedig a Harvard szinte összes hallgatója jelen volt a platformon. Az óriási sikerre sem Zuckerberg, sem a fejlesztésben segédkező szobatársai, Andrew McCollum, Dustin Moskowitz és Chris Hughes nem számítottak – az irány azonban egyértelmű volt: ki kell emelni a közösségi oldalt a Harvard korlátai alól. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a Facebook pedig minden idők legnépszerűbb közösségi oldala lett, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy nagy valószínűséggel ezt a cikket is a Facebookról átkattintva olvassa, de nagy összegben mernénk fogadni arra is, hogy a ma már Meta néven ismert anyavállalat alkalmazásainak (Facebook, Messenger, Instagram, WhatsApp, Meta Horizon) egyikét aktívan használja. A Facebook – és még inkább a Meta – tehát szinte mindenhol jelen van – de nem mindig volt ez így.

Sokáig nem tudták, hogyan legyenek sikeresek

A Facebook igazán a 2000-es évek második felében robbant be, ekkoriban már kétmilliárd dolláros felvásárlási ajánlatokat is kapott Zuckerberg, ezeket azonban mind visszautasította. Ennek ellenére nem állt jól a vállalat pénzügyi helyzete, így 2008-ban igazolták a korábban Google-nél dolgozó Sheryl Sandberget, hogy dolgozzon ki egy olyan pénzügyi stratégiát, amivel folyamatosan bevételt termelhetnek. A megoldás a hirdetések optimalizálása és a felhasználók adatainak hirdetők felé bocsátása lett, Sandberg ugyanis rájött, hogy a hirdetők sokkal több pénzt fizetnek, ha hirdetéseik olyan emberekhez jutnak el, akik valóban érdekeltek lehetnek az adott témában. A stratégia olyannyira sikeres lett, hogy az tulajdonképpen ma is a Facebook alappillérét képezi, bár a 2000-es évekhez képest rengeteget finomítottak rajta – elsősorban a felhasználók jogainak és személyes adatainak védelme érdekében.

A Facebook hatodik születésnapján, 2010. február 4-én már 400 millió aktív felhasználója volt platformnak – kicsivel több mint két évvel később, 2012. október 1-én pedig már egymilliárd aktív taggal büszkélkedhettek. Az elmúlt években hullámokban ugyan, de folyamatosan emelkedett a felhasználói szám, igaz, a regisztrált tagot életkora megváltozott. A fiatalok inkább a Meta más termékei, például az Instagram felé migráltak, míg a középkorúak és idősebbek megmaradtak a Facebooknál.

A platformot ma már több mint hárommilliárdan használják, amelynek köszönhetően ez lett minden idők legnagyobb és legnépszerűbb közösségi oldala, a kezdeti nehézségek ellenére pedig a Meta több bevételt termel, mint valaha. Az anyavállalat termékei emellett minden eddiginél meghatározóbb szerepet töltenek be az online kommunikációban és kapcsolattartásban, jobban függünk a Meta szolgáltatásaitól, mint valaha. Remek példa erre a 2021. október 4-i szerverleállás, amelynek következtében közel hét órán keresztül teljesen elérhetetlenné vált a Facebook, az Instagram, a Messenger és a WhatsApp is, a felhasználók pedig azonnal pánikba estek.

Amikor majdnem mindennek vége lett

A vállalat szénája persze nem állt mindig ilyen jól, az elmúlt években botrányok sokasága feketítette be Zuckerberg nevét – ezek közül kettő olyan volt, amelyek a vállalat pénzügyi helyzetét is csúnyán megingatták. A 2016-os amerikai választások után például többen is annak tudták be Donald Trump győzelmét, hogy a republikánusok erőteljesebb hirdetési kampányt folytattak az olyan közösségi oldalakon, mint a Facebook – amit akkoriban még nem kezelt annyira szigorúan a vállalat, mint manapság. Az ügy odáig fajult, hogy Mark Zuckerbergnek a kongresszus elé kellett állnia, ahol el kellett magyaráznia, pontosan hogyan is működik a Facebook. Vallomásából kiderült, hogy a közösségi oldala teljesen monopolhelyzetben van, nincs ugyanis még egy olyan platform, ami annyi emberhez elérne, mint ők.

A második nagyobb csapás 2022-ben érte a Facebookot, akkor, amikor az anyavállalatot átnevezték Metára, Zuckerberg pedig vizionálta, hogyan is képzeli el a jövőt a metaverzumon belül. A részvények értéke 2022. november 4-én 90,79 dollárra csökkent, amihez foghatót utoljára 2015-ben tapasztalt a piac, a Meta az idő múlásával azonban bebizonyította, hogy a névváltás ellenére is képes stabil maradni – mára pedig jövedelmezőbb, mint valaha.

És hogy mit hoz a jövő? Ezt megtippelni egyelőre lehetetlen, a Meta ugyanis az elmúlt évek során egy szerteágazó vállalat lett, amelynek köszönhetően számos területen tudnak újat mutatni. Némileg aggasztó, hogy a metaverzumról a bejelentés óta túl sokat nem hallani, a fejlesztések ugyanis közel sem haladnak jól, a Meta Quest headsetek azonban rendkívül kelendőek. Mindemellett a Facebook, az Instagram, a Messenger és a WhatsApp is köszöni szépen, jól vannak, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a felületek az évek során folyamatosan adaptálódtak az aktuális trendekhez.

Amikor berobbant a Snapchat, megjelentek a 24 óra után eltűnő történetek, majd a TikTok fellángolása után a Reels videók, amelyek mostanra ugyancsak az összes Meta-appban megtalálhatók. A vállalat vélhetően ezt a stratégiát fogja a következő években is követni, míg egyszer csak be nem mutatják a metaverzum befejezett változatát, ezzel – legalábbis Zuckerberg tervei szerint – örökre megváltoztatva a közösségi oldalak világát.

(Borítókép: Josh Edelson / AFP)