Csak úgy tarolnak az EU-ban az eddig kevésbé népszerű böngészők
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
Március elején hivatalosan is életbe lépett az Európai Unión belül a digitális piacokról szóló jogszabály, aminek lényege, hogy a nagyobbakhoz viszonyítva egyenlő(bb) esélyekkel szállhassanak versenybe a piaci részesedésért a kisebb vállalatok és fejlesztők is. Bár az elején sokan kételkedtek, az első számok azt mutatják, hogy a DMA remekül működik, csak úgy tarolnak az unión belül az eddig kevésbé ismert internetes böngészők – míg az Apple-féle Safari éppen piaci részesedést veszít.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az EU még 2022-ben szavazta meg a DMA-t, azaz a digitális piacokról szóló jogszabályt, ami szerint egyes nagy online tartalomközvetítő platformok „kapuőr” szerepet töltenek be a kiberszférában, aminek következtében ellehetetlenítik a kisebb vállalkozásokat és tartalomgyártókat. Az Európai Bizottság számos vállalatot megbírságolt és változtatásra kényszerített emiatt – idetartozik többek között az Apple és a Google is. A jogszabály végül 2024 márciusában lépett életbe, ezelőtt azonban mindkét vállalatnak változtatásokat kellett eszközölnie.
Fotó: Németh Kata / Index
Idetartozott például az is, hogy az Apple-nek engedélyeznie kellett, hogy az iPhone-okra és iPadekre harmadik feles alkalmazásboltokból is lehessen appokat letölteni, az EU azonban azt is előírta, hogy a vállalatok kötelezően kínálják fel a felhasználóknak a szabad alapértelmezett böngészőválasztás lehetőségét. Mint ismeretes, androidos mobilokon a Google Chrome, míg az Apple készülékein a Safari volt az alapértelmezett internetes böngésző, így ennek megfelelően ez a két platform uralta a piacot – az unió azonban azt szerette volna, hogy a kisebb fejlesztők alkalmazásai is teret nyerhessenek.
Ennek okán az iOS 17.4-et vagy újabb iOS-t futtató készülékek a frissítés után automatikusan egy olyan felugró ablakkal hozzák rá a frászt a felhasználóra, amiben egy végtelennek tűnő listában kell kiválasztaniuk, hogy továbbra is a Safarit szeretnék-e alapértelmezett böngészőként tudni, vagy esetleg váltanának egy másikra. Bár a legtöbb fórumon azt lehetett olvasni, hogy a felhasználók jelentős része maradt a már megszokott böngészőnél, a Reuters legfrissebb jelentéséből mégis az látszik, hogy rengetegen váltottak alternatívára.
Úgy néz ki, bejött a terv
A korai mérések alapján a ciprusi székhelyű Aloha Browser például márciusban 250 százalékkal tudta növelni az Európai Unión belüli felhasználóinak számát, írja a Reuters. A 2016-ban alapított vállalat – ami a nagy technológiai cégek tulajdonában lévő böngészők adatvédelmi fókuszú alternatívájaként forgalmazza magát – havi szinten átlagosan tízmillió felhasználóval rendelkezik, üzleti modellje pedig egy előfizetéses rendszerre épül, ezzel elkerülvén, hogy hirdetéseket kelljen a felhasználó arcába tolniuk.
A felhasználók számát tekintve az év elején az Aloha számára az unió csak a negyedik legnagyobb piacot jelentette, március óta azonban a második helyre ugrott EU, köszönhetően a DMA-nak. Az amerikai székhelyű, mintegy 100 millió felhasználóval rendelkező DuckDuckGo és riválisa, a norvégiai székhelyű Opera szintén a felhasználók számának növekedéséről adott hírt, ennek hátterében is az új uniós jogszabály állhat. Ha pedig ez még nem lett volna elég, a norvég Vivaldi, a német Ecosia és az amerikai Brave is a felhasználói bázis gyarapodásáról számolt be.
Az EU-ban jelenleg rekordszámú felhasználóval rendelkezünk
– fogalmazott Jan Standal, az Opera böngésző fejlesztéséért felelős vállalat alelnöke.
Érdekesség, hogy mivel a Google jelenleg csak saját fejlesztésű készülékein, azaz a Pixel mobilokon jeleníti meg az alapértelmezett böngészőválasztó ablakot kötelező jelleggel, ezért a felhasználók java része vélhetően iPhone-okról érkezett – utóbbiak részesedése ugyanis sokkal nagyobb az EU-ban, mint a Pixel készülékeké. Ez egyet jelent azzal is, hogy a Safari vélhetően jelentős mennyiségű felhasználót vesztett, bár az Apple ezzel kapcsolatban egyelőre még semmilyen információt nem osztott meg.
Tovább dúl a háború az EU és az Apple között
Ahogy arról az Index is beszámolt, az elmúlt időszakban korántsem felhőtlen az Európai Unió és az Apple viszonya; előbbi ugyanis mindent megtesz annak érdekében, hogy a saját képére formázza a kaliforniai székhelyű vállalatot, ami az utóbbinak nyilván nem tetszik – az EU-n belüli forgalmazási jogok megtartásának érdekében azonban kénytelenek behódolni. Többek között ennek köszönhető az, hogy az iPhone 15-ös mobilokra már USB-C-s csatlakozó került a Lightning helyett, de az iOS 17.4-ben érkező újítások java része is csak azért került bele a frissítésbe, hogy az operációs rendszer megfeleljen a szabályozásoknak.
Ennek ellenére az EU mégis rekordmagas, átszámítva 712 milliárd forintos bírsággal sújtotta az almás vállalatot, amiért – állításuk szerint – az az elmúlt években meggátolta a Spotifyt és más zenei streamingszolgáltatókat, hogy azok az alkalmazáson kívüli előfizetési lehetőségekről tájékoztassák a felhasználókat. Ezzel az Apple az EU szerint visszafogta és hátráltatta a zenei streamingpiac fejlődését. Az ügyből kifejezetten nagy botrány kerekedett, az Apple ugyanis fellebbezett, sőt egy többoldalas nyilatkozatot is kiadott, amiben azt bizonyítják, hogy éppen az általuk fejlesztett App Store-nak köszönhető az, hogy a Spotify ott tart, ahol.
Ezek mellett számos más ügyben is megy az adok-kapok az EU és az Apple között, az unió például szeretné még nyitottabb felületté tenni az iOS-t, például olyan lehetőségeket adva a felhasználók kezébe, hogy azok bármilyen alapértelmezett alkalmazást törölhessenek és más alternatívával helyettesíthessenek. Ez ugyancsak szöges ellentéte az Apple alapelveinek, így mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ez ne valósulhasson meg – az adok-kapoknak azonban előreláthatólag még évekig nem lesz vége.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
