![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Kína meghódítja a Hold sötét oldalát
További Tech-Tudomány cikkek
-
SpaceX kicsiben: függőlegesen, fékezőernyő nélkül landoló rakétát épített két fiatal
- Los Angelesben állítják ki a világ egyetlen zöld dinoszaurusz csontvázát
- Mesterséges intelligenciával védené a Google a korallzátonyokat
- Sötét cselek világává vált az internet
- Rég nem adtak ennyit egy európai mesterségesintelligencia-cégért
A Csang'o–6 szonda – Kína eddigi legösszetettebb robotizált holdi küldetése, a Hosszú Menetelés 5 rakétával indult a dél-kínai Hainan-szigeten található Vencsang űrrepülőközpontból, ahol az űrrajongók összegyűltek, hogy végignézzék a történelmi pillanatot. Az ország nemzeti űrhivatala szerint a kilövés sikeres volt – írta meg a CNN.
Mindez egy olyan küldetés kezdetét jelzi, amely kulcsfontosságú mérföldkőnek számít Kína azon törekvésében, hogy meghatározó űrhatalommá váljon, és 2030-ra űrhajósokat juttasson a Holdra, valamint kutatóbázist építsen a déli póluson.
A Kína által tervezett 53 napos küldetés során a Csang'o–6 leszállóegység a Hold túlsó oldalán lévő, a Földről soha nem látható kráterben érne földet. Kína lett az első és egyetlen ország, amely a 2019-es Csang'o–4 küldetés során landolt a Hold túlsó oldalán.
A Csang'o–6 leszállóegység által begyűjtött minták segíthetnek a tudósoknak visszatekinteni a Holdnak és magának a Naprendszernek az evolúciójára – és fontos adatokkal szolgálhatnak Kína holdprogramjának előmozdításához.
A hold sötét oldala vastagabb, régebbi kéreggel rendelkezik, több kráterrel, amelyeket kevésbé borítanak olyan ősi lávafolyamok, mint a föld felé néző oldalát – közölte a BBC. A tudósok reményei szerint így könnyebben lehet olyan mintákat gyűjteni, amely segít fényt deríteni a Hold kialakulásának mikéntjére.
Ge Ping, a kínai Holdkutatási és Űrmérnöki Központ igazgatóhelyettese a kilövés előtt újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy
a Csang'o–6 az emberiség történetében először fog mintákat gyűjteni a Hold túlsó oldaláról.
A szonda a Hold istennőjéről, a kínai mitológia egyik legnépszerűbb alakjáról kapta a nevét. Várhatóan a Déli-sark-Aitken-medencében fog landolni, amely mintegy 2500 kilométer széles és akár 8 kilométer mély. Ezután holdikőzetek összegyűjtése, valamint kísérletek elvégzése a célja.
Az indítás az első a Kína által ebben az évtizedben tervezett három nagyszabású, pilóta nélküli Hold-misszió közül. A Csang'o–7 a Hold déli pólusán kutat majd víz után, a Csang'o–8 pedig a Nemzetközi Holdkutató Állomás néven tervezett bázis megépítésének technikai megvalósíthatóságának lehetőségét próbálja majd megállapítani.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)