Kína meghódítja a Hold sötét oldalát
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A Csang'o–6 szonda – Kína eddigi legösszetettebb robotizált holdi küldetése, a Hosszú Menetelés 5 rakétával indult a dél-kínai Hainan-szigeten található Vencsang űrrepülőközpontból, ahol az űrrajongók összegyűltek, hogy végignézzék a történelmi pillanatot. Az ország nemzeti űrhivatala szerint a kilövés sikeres volt – írta meg a CNN.
Mindez egy olyan küldetés kezdetét jelzi, amely kulcsfontosságú mérföldkőnek számít Kína azon törekvésében, hogy meghatározó űrhatalommá váljon, és 2030-ra űrhajósokat juttasson a Holdra, valamint kutatóbázist építsen a déli póluson.
A Kína által tervezett 53 napos küldetés során a Csang'o–6 leszállóegység a Hold túlsó oldalán lévő, a Földről soha nem látható kráterben érne földet. Kína lett az első és egyetlen ország, amely a 2019-es Csang'o–4 küldetés során landolt a Hold túlsó oldalán.
A Csang'o–6 leszállóegység által begyűjtött minták segíthetnek a tudósoknak visszatekinteni a Holdnak és magának a Naprendszernek az evolúciójára – és fontos adatokkal szolgálhatnak Kína holdprogramjának előmozdításához.
A hold sötét oldala vastagabb, régebbi kéreggel rendelkezik, több kráterrel, amelyeket kevésbé borítanak olyan ősi lávafolyamok, mint a föld felé néző oldalát – közölte a BBC. A tudósok reményei szerint így könnyebben lehet olyan mintákat gyűjteni, amely segít fényt deríteni a Hold kialakulásának mikéntjére.
Ge Ping, a kínai Holdkutatási és Űrmérnöki Központ igazgatóhelyettese a kilövés előtt újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy
a Csang'o–6 az emberiség történetében először fog mintákat gyűjteni a Hold túlsó oldaláról.
A szonda a Hold istennőjéről, a kínai mitológia egyik legnépszerűbb alakjáról kapta a nevét. Várhatóan a Déli-sark-Aitken-medencében fog landolni, amely mintegy 2500 kilométer széles és akár 8 kilométer mély. Ezután holdikőzetek összegyűjtése, valamint kísérletek elvégzése a célja.
Az indítás az első a Kína által ebben az évtizedben tervezett három nagyszabású, pilóta nélküli Hold-misszió közül. A Csang'o–7 a Hold déli pólusán kutat majd víz után, a Csang'o–8 pedig a Nemzetközi Holdkutató Állomás néven tervezett bázis megépítésének technikai megvalósíthatóságának lehetőségét próbálja majd megállapítani.