2024. június 24. 21:00
Albánia
Spanyolország
Düsseldorf Arena III. forduló
2024. június 24. 21:00
Horvátország
Olaszország

Olcsó feltámadás: érdemes-e lefagyasztani az agyunkat?

GettyImages-109912303
2024.05.23. 11:50
Elég az agy, vagy kell a test is ahhoz, hogy maradéktalanul feltámasszanak minket a jövőben? Optimizmustól és pénztárcától függ, hogy melyik megoldást választjuk. Egy biztos: az agy már visszahozható.

2014 decemberében Stephen Coles, az UCLA professzora hasnyálmirigyrákban elhunyt. Utolsó napjait Los Angeles-i otthona helyett az arizonai Scottsdale-ben töltötte, hogy közel lehessen az ország legrégebbi krionikai cégéhez, az Alcorhoz.

A cég munkatársai, miután Colest halottnak nyilvánították, az elhunytat létfenntartó rendszerre kötötték, miközben testét jeges vízbe helyezték, érrendszerébe alvadásgátlóval és szöveteket tartósító anyagot fecskendeztek. A cél az volt, hogy a professzor agya ne károsodjon az oxigénhiány miatt, amíg az Alcorhoz átszállítják. A cégnél Coles agyát szakszerűen eltávolították koponyájából, mielőtt egy fémtartályban mínusz 140 fokra hűtötték volna.

A Popular Mechanics tudósítása szerint Coles volt az Alcor 131. ügyfele, de az első olyan, aki csak az agyát fagyasztatta le. Ez a megoldás az elmúlt évtized során nagyon népszerű, aminek van egy egyszerűbb és egy bonyolultabb oka. Az egyszerű ok, hogy egy egész test lefagyasztása körülbelül 200 ezer euróba kerül, egy fej kevesebb helyet foglal, azt lefagyasztani olcsóbb, csak 75 ezer euró. A különbség nemcsak a feltámadásra vágyóknak tétel, de a krionikára szakosodott cégek tevékenységét is bővíti egy könnyebben értékesíthető és költséghatékonyabb szolgáltatással.

A bonyolultabb ok, hogy a legfrissebb vélekedések szerint az egész testet mélyfagyasztani nemcsak drága, de felesleges is, mert a testből 

az agyon kívül minden pótolható.

Aki halála után lefagyasztatja a testét vagy teste egy részét, általában úgy gondolja, hogy a tudomány és technika gyorsuló tempóban fejlődött, így a következő évszázadok során minden bizonnyal megszabadítja az emberiséget a ma még gyógyíthatatlan betegségektől, és képes lesz feltámasztani a halottakat. A technikai optimizmuson belül árnyalatbeli különbséget jelent az a részletkérdés, hogy a feltámadáshoz szükség van-e a testre, vagy sem.

Más vélemények szerint ez nem ilyen egyszerű: bár az agyunkban lakozik minden, ami egyedi tudattal ruház fel bennünket, amíg nem értjük pontosan a tudatot, az emlékezetet, a szervezet és agy kapcsolatát vagy éppen a mikrobiom szerepét, addig az egész test lefagyasztása a megoldás. Ezzel dr. Emil Kendziorra, a német Tomorrow Bio krionikai cég vezérigazgatója is egyetért, és kiemeli, hogy cége is elsősorban a teljes test lefagyasztását ajánlja, biztos, ami biztos alapon. Kendziorra szerint pár éve még a szívátültetést sem tudtuk elképzelni, mégis megvalósult, ugyanakkor nagy kár lenne, ha nagy összegekért lefagyasztatnánk magunkat, de a távoli jövőben, amikor feltámadunk, azzal kellene szembesülnünk, hogy identitásunk fele elveszett.

A szakember szerint négy olyan fejlődési irány van, ami alkalmas lehet a test pótlására. Az egyik az agyátültetés, amikor egy végzetes agysérülést szenvedett testbe ültetik be az agyat – a friss kutatások szerint ettől ma már nem vagyunk messze. 

A másik lehetőség a klónozás: Dolly bárány óta 22 különböző élőlényt – közöttük embert is – klónoztak tudósok. Az agyból származó sejtekből már most reprodukálható az eredeti test, ami kicsit időigényes megoldás, de azért jól biztosítja az önazonosságot, ha nem sajnáljuk a klónunk agyát.

Gyorsabb megoldás lehet egy nap a háromdimenziós nyomtatás, amikor a hiányzó szöveteket formára, méretre igény szerint kinyomtatjuk, jelen esetben egy egész testet. A negyedik lehetséges megoldás a mesterséges test, vagyis az agy egy robotban folytatja az életét. Utóbbi esetben érdemes meghagyni az utókornak, hogy csak akkor szedjenek elő a mirelit zöldbab mögül, amikor az agyunkat tartalmazó robot képes rikító festésű amerikai sportautóvá hajtogatni magát.

Onnan is kivesznek

Az egész test lefagyasztásának vannak tehát közelebbi és távolabbi alternatívái. Ráadásul egy friss tudományos jelentés szerint kínai kutatók nemrég sikeresen teszteltek egy olyan vegyszerkeveréket, amivel az agyat működőképesen lehet visszahozni a mélyfagyasztásból.

Itt fontos megemlíteni, hogy eddig az egyszerűség kedvéért azt mondtuk, hogy fagyasztás így és fagyasztás úgy. Technikailag azonban nem ez történik. A fagyás során a sejtekben található víz hegyes jégkristályokká alakul, ami visszafordíthatatlanul roncsolja a sejtfalakat. Az így tartósított szövet kiolvasztás után órák alatt szétesik és lebomlik. A mélyfagyasztás vagy vitrifikáció lényege, hogy fagyállóval kezelik a szöveteket, és addig hűtik őket, amíg üvegszerű állapotba dermednek. 

A Fudan Egyetem kutatói azt az anyagot keresték, ami a leghatékonyabban védi az agy sejtjeit mélyfagyasztáskor.

Laboratóriumi miniagymodelleken kísérleteztek, amiket különböző anyagok kombinációival kezeltek, majd 24 órára folyékony nitrogénben fagyasztották, utána meleg vízben kiolvasztva megvizsgálták a működésüket és az esetleges szöveti károsodást.

A kísérletezés eredménye a MEDY nevű mix, ami négy anyag: metilcellulóz, etilén-glikol, DMSO és Y27632 keveréke. A kínai tudósok hetekig vizsgálták a MEDY-vel kezelt miniagyakat, és megállapították, hogy a működésük zavartalan volt, mint a soha le nem fagyasztottaké.

Voltak olyan példányok, amelyeket 18 hónapos fagyasztás után is kiváló minőségben hoztak vissza. A tudósok nemcsak miniagyakon kísérleteztek, de egy epilepszia miatt műtött betegtől kapott szöveten is kipróbálták a keveréket – ugyanilyen sikerrel. Utóbbi példa arra is rámutat, hogy az agyak nem csupán feltámasztás céljából, hanem első körben tudományos kutatás céljaira is tartósíthatók fagyasztással.

(New Atlas, Popular Mechanics)

(Borítókép: Matt Cardy  /Getty Images)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport