Elképesztő gyógyulás: egy évet jósoltak neki, most 123-at céloz

Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök, író és atléta 11 évvel ezelőtt, 21 évesen kapta meg a diagnózist: rosszindulatú daganatot találtak nála. Történetét a BoschxRichter Innovátorok Napján mesélte el.

A rendezvény idén a hosszú és minőségi élet tudományos és technológiai kérdéseire fókuszált. Thuróczy elmondta, hogy a kezelés alatt sem hagyta abba a tanulást.

Orvos a 21 éves Bertalannak: nem biztos, hogy átveheti a diplomáját

Az Országos Onkológiai Intézetben laptoppal maga előtt gyakorolta a programozást, és a Budapesti Műszaki Egyetem vizsgáira készült, miközben a kemoterápiás kezelést kapta. Az orvos akkor azt mondta neki, lehet, hogy csak egy éve maradt, ezért nem biztos, hogy átveszi a diplomáját.

A kezelést ennek ellenére megpróbálták. Ma 32 éves, és saját bevallása szerint egészségesebb, mint valaha. 

A Szolnok melletti Rákóczifalván nőtt fel. Elmondása szerint számára a tanulás jelentette a kitörést a szántóföldről: a kukoricakapálást ugyan szerette, de úgy érezte, az élet ennél többről szól.

Villamosmérnöknek tanult, a gyógyulás után pedig az orvosbiológiai mérnöki képzés felé fordult. A mesterképzésen a Semmelweis Egyetemmel közösen kezdett fejleszteni egy orvostechnikai eszközt, amely a daganatkezelés egyik szövődményére kínálna megoldást.

Ez a szövődmény egy perifériás keringési rendellenesség, amely világszerte több millió embert érint. Thuróczy szerint hatékony gyógyszeres kezelés nincs rá. Az általa fejlesztett digitális egészségügyi eszköz gépi tanulással, vagyis adatokból tanuló algoritmussal jelezné előre a problémát, hogy időben be lehessen avatkozni.

Így került személyes érintettsége és szakmája metszéspontjába a longevity, vagyis a hosszú és egészséges élet tudománya, valamint a mesterséges intelligencia. Doktori kutatásában is ezt a kettőt kapcsolja össze.

Célja nem szerény, 123 évig szeretne élni, mert a valaha élt legidősebb ember, a francia Jeanne Calment 122 évet ért meg. Előadásában megemlítette Bryan Johnson amerikai milliomost is, aki évek óta mindent mér és optimalizál a hosszabb élet érdekében, és hatalmas követőtáborra tett szert.

Ez lehet a hosszú élet receptje?

Thuróczy szerint a nyugati orvoslás jellemzően akkor lép, amikor már baj van. Egy autós hasonlatot hozott: senki nem vezetne olyan járművet, amely csak azután jelez, hogy megtörtént a baj.

Ezért rendszeresen méri a szervezetét. Okosgyűrűvel és okosórával az alvását követi, testösszetétel-mérő mérleggel az izom- és csonttömegét, a bőrbe szúrt, mikrotűs szenzorral pedig a vércukrát. Hangsúlyozta, hogy nem a napi értékek számítanak, hanem a hosszabb távú trendek.

A legnagyobb meglepetést számára egy mellkasra ragasztható EKG-szenzor okozta, amely szinte klinikai pontossággal méri a szív működését és a stressz-szintet. A többhetes mérés kiértékelésekor az orvosok megkérdezték tőle, mit csinál a mindennapokban, mert az adatok krónikus stresszt mutattak.

Ő azt felelte, hogy folyamatos flow-ban, vagyis teljes, elmélyült belefeledkezésben él: kutat, dolgozik, előad, könyvet ír. 

Elmondása szerint addig nem hitte el, amíg a saját szemével nem látta az adatokat, és csak ezután kezdett életmódot váltani. Hasonló tanulságot vont le a BME-s Schönherz Zoltán Kollégiumban töltött évekből is, amikor a sok tanulás miatt alig aludt.

„Ez huszonévesen még működött, de valójában hitelből ment” – fogalmazott.

Egy mesterséges agy, amely mindent tud rólunk

Az adatok gyűjtése szerinte önmagában keveset ér, hiszen nem a mérések változtatják meg az életünket, hanem az, ha azok alapján cselekszünk is. Ezért építette fel az általa harmadik agynak nevezett rendszert.

Az első agy a koponyánkban van, a másodiknak a bélrendszer idegrendszerét szokás nevezni. A harmadik pedig egy mesterséges intelligenciával felturbózott rendszer, amely nem a testünkben van, hanem egy program.

Ebbe a rendszerbe tölti be a kórelőzményét, az orvosi leleteit, az alvási, vércukor-, bélflóra- és genetikai adatait, sőt a kézzel írt, majd lefényképezett esti naplóit is. 

Az adatokat az Obsidian nevű jegyzetkezelő programban rendezi, és egy nagy nyelvi modellhez, a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligenciához kapcsolja.

Thuróczy szerint a rendszer titkosítva saját gépen is futtatható, így az adatokat nem kell átadni az MI-szolgáltatóknak. 

Most azt kutatja, hogyan lehetne ebből termék vagy szolgáltatás, akár az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT), a hazai egészségügyi adatplatformhoz kapcsolódva.

Ez a rendszer írta a felkészülési tervét az októberi Budapest Maratonra, ahol 2 óra 40 percen belüli időt céloz.

Az MI egyszer azt írta neki, hogy a naplója egy olyan idegrendszert tükröz, amely elfelejtette, hogyan érezze magát biztonságban teljesítmény nélkül.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a keretrendszert orvosokkal, terapeutákkal és pszichológusokkal együttműködve alakítja. Hogy mekkora szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a hosszú élet kutatásában, arról az AI Summit Budapest konferencián is szó volt.

Minden héten besatíroz egy négyzetet

Előadása végén a sztoikus filozófiából ismert memento mori, vagyis „emlékezz a halálra” gondolatát hozta. Nem azért, hogy lehangoltan éljünk, és csak a halálra gondoljunk, hanem hogy értékeljük a nekünk adott időt.

A hálószobájában az ágy fölött egy életnaptár lóg. Minden sora egy év 52 hetét mutatja, függőlegesen pedig száz év fut. Minden héten besatíroz egy négyzetet, és azt reméli, hogy százévesen 120-ra vagy 123-ra kell majd bővítenie.

A halálos diagnózis idején egészen másképp nézett rá erre a táblázatra.

Rámutatott, hogy ha száz évet élünk, akkor abból nagyjából 33 évet töltünk alvással. Ezzel helyezte perspektívába, hogy mennyire kevés a tényleges szabadon eltölthető időnk.

Az alvást ugyanakkor nem elvesztegetett időnek tartja, hanem az egészség részének, hiszen ilyenkor zajlanak a regenerációs folyamatok. Ha pedig az alapszükségletekre fordított időt is levonjuk, még kevesebb valóban szabad idő marad.

Thuróczy szerint gyógyulása és kutatásai legfontosabb tanulsága, hogy „nem több életévre van szükségünk, hanem arra, hogy ne pazaroljuk el azt az időt, ami nekünk adatott”.

(Borítókép: Thuróczy Bertalan, Horváth Attila és Orbán Gábor 2026. szeptember 23-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!