Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Mi a plazma szerepe a koronavírus gyógyításában?

2020-10-28T142636Z 1172535579 RC2QRJ9XADL1 RTRMADP 3 HEALTH-CORO
2020.11.18. 15:33 Módosítva: 2020.11.18. 16:32
Mi a vérplazma? Hatásos-e a kezelés? Mit kell tudni a donoroknak?

Az új típusú koronavírus leküzdésére világszerte keresik a megoldásokat, a fejlesztések kétféle úton haladnak: párhuzamosan történik a prevenció (védőoltások) és a terápiák (pl. antivirális gyógyszerek) eszközeinek tervezése. Ezek közül az egyik legjelentősebb a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása. Müller Cecília a minap ki is emelte, továbbra is rendkívül fontos lenne vérplazmát adni – de egyelőre nincs elegendő jelentkező. 

Frissítés: olvasói visszajelzés szerint a plazmaadásra jelentkezőt „majdhogynem elhajtják, nem csapnak le rá és adminisztrációs feladatokkal széjjelszívatják", és úgy vélte, a kérdés inkább az, hogy van-e elegendő kapacitás a plazma hatékony fogadására – Hogy pontosan mire számíthat egy plazmadonor például adminisztráció terén jelen cikkünkben a Mit kell tudni a plazmadonoroknak? kérdés alatt tárgyaljuk.

Mi a vérplazma?

A vérplazma a vér halványsárga színű folyékony halmazállapotú összetevője, amely a vérben található vörös- és fehérvérsejteket, valamint vérlemezkéket szuszpenzióban tartja. A teljes vérmennyiség mintegy 55 százalékát teszi ki, az összes sejten kívüli testfolyadék érrendszeren belüli részét képezi. Fő alkotóeleme a víz, emellett oldott állapotban tartalmaz fehérjéket, glükózt, véralvadási faktorokat, ásványi anyagokat, hormonokat és szén-dioxidot – ezek szállítási közege is egyben. Az érrendszeri ozmózisban is fontos szerepe van: egyensúlyban tartja az elektrolitokat. A vérplazma – alkotóelemeinek révén – a szervezet egészét is védő immunfunkciókkal is rendelkezik: az immunrendszer működésében is kiemelkedően fontos ellenanyagok, gyulladásserkentő faktorok – citokinek, interleukinek –, valamint hírvivő molekulák is megtalálhatóak benne.

Az egészséges vagy fertőzésen átesett, de már gyógyult személyektől levett plazma és az abban található antitestek, immunoglobulinok, gyulladásos mediátorok felhasználhatóak beteg emberek kezelésében, épp ezért van központi szerepe ennek a koronavírus terápiás lehetőségeinek kidolgozása kapcsán is.

Mit kell tudni a plazmaterápiáról?

Egy olyan passzív immunizálási folyamat, melyben a fertőzés során a kórokozó ellen termelődött ellenanyagokat használjuk fel a betegség gyógyítására. Az új típusú koronavírus rokona a SARS-vírus – a múltban a patogén ellen már hatásos volt a plazmaterápia. A fertőzésen átesett, de már gyógyult ember vérplazmája sikeresen felhasználható a koronavírus okozta betegség, a Covid–19 kezelésére, ugyanis a beteg szervezetbe bevitt ellenanyagok gyorsan hatástalanítják a vírusokat. Segítenek továbbá a súlyos koronavírus-fertőzésben szenvedők szervezetében megjelenő citokinvihar – a túlzott gyulladásos immunválasz – elnyomásában és annak leküzdésében is. Sokszor a citokinvihar vezet légzési elégtelenséghez, tüdőkárosodáshoz és szervi elégtelenségekhez is.

Plazmaterápia esetén csökken a koronavírus-járvány halálozási mutatója, javulnak a súlyos betegek túlélési esélyei, kisebb a lélegeztetési igény és az intenzív ápolással töltött napok száma. Világszerte több mint 2000 egészségügyi intézményben mai napig több mint 9000 beteg részesült plazmainfúziós terápiában és több, mint 50 klinikai vizsgálat van folyamatban.

Hatásos a plazmaterápia?

Egy brit–indiai kutatás eredményei szerint a plazmakezelés nem csökkentette a halálozások arányát. Fontos azonban tudni, hogy a plazma egy kiegészítő terápia, önmagában átütő gyógyító hatást nem várnak tőle.

Mit kell tudni a plazmadonoroknak?

A koronavírus-fertőzés kapcsán a plazmaadást önkéntesen vállaló, fertőzésen átesett, de már gyógyult személyek jelentkezését világszerte, így Magyarországon is várják. A donornak nem lehet súlyos vagy krónikus alapbetegsége és csak meghatározott gyógyszereket szedhet rendszeresen, azonban orvosi elbírálás alá esik minden ilyen eset. Jelenleg olyan 18 és 70 év közötti egészséges felnőttek jelentkezését várják, akik igazoltan átestek a fertőzésen és hetek óta tünetmentesek is. A vizsgálat részeként vizsgálják a koronavírus elleni antitestek jelenlétét is. Ezen antitestek termelődése viszonylag alacsony a fertőzést követő első 10 napban, majd 10-15 nappal később csúcsértékkel emelkedik. Még hetek után is kimutatható jelenlétük, azonban az nem ismert biztosan, mennyi ideig. A termelődő antitestek mennyisége életkortól és számos más tényezőtől (pl. fehérvérsejtszám) is függ. A jelentkezők orvosi vizsgálatot követően, negatív hepatitis-B és -C, HIV- és szifilisz-tesztet követően adhatnak plazmát. A plazmaadás legkorábban három nappal később ismételhető.

Hogyan történik a plazmaadás?

A szakképzett személyzet a donor könyökhajlatában szúr vénát. Egy alkalommal nagyjából 6-700 ml vérplazmát gyűjtenek: a plazmaadó vére egy gépen keresztülhaladva szétválasztásra kerül – a sejtes elemek és a plazma különválik. A plazma gyűjtőzsákba kerül, a sejteket visszaadják a betegbe; a folyamat 30-45 perc körüli időt vesz igénybe. A bőséges folyadékfogyasztás előtte és utána is rendkívül fontos. 

Hogyan adják be a plazmát a betegnek?

A legyűjtött és fagyasztott plazma kerül általában a levételt követően a későbbiekben kerül felhasználásra, de jelenleg – a SARS-CoV-2-fertőzés súlyossága miatt – nem várnának sokat.

Többféle protokoll létezik, de hagyományos esetben két nap alatt, 3 ml/kg dózisban kapja meg a beteg a megfelelő vérplazmát. A vércsoport-kompatibilitás elengedhetetlen, de még jobb, ha a beteg és a plazma vércsoportja azonos. A plazma transzfúziójának lehetnek mellékhatásai így allergia, anafilaxiás sokk, láz, hasmenés, hányinger, valamint bőrreakció is jelentkezhet, azonban eddig súlyos, életet veszélyeztető mellékhatás nem fordult elő a Covid–19 kezelése kapcsán.

(Borítókép: Összegyűjtött vérplazma egy koronavírus-fertőzésből gyógyult betegtől Brüsszelben 2020. október 27-én. Fotó: Francois Lenoir / Reuters)