Bizonyos antitestek eredményesebbek a koronavírussal szemben

Az immunrendszer más antitestekkel védekezik a Covid–19-vírus ellen az enyhébb lefolyású betegségeknél, mint a súlyos betegek esetében, derült ki a Stanford Egyetem munkatársainak kutatásából.

Ez eddig a legátfogóbb kutatás, ami a tünetmentestől a halálos fertőzésig teljes spektrumon vizsgálja a SARS-CoV-2-re adott antitest immunválaszt

– magyarázta Scott Boyd patológus professzor.

Több időpontban, különböző mintákon vizsgáltuk a vírus RNS-szinteket orr-garat mintán és vérmintákon. Ez az egyik első nagy kép erről a betegségről.

– tette hozzá.

A kutatók a Stanford Klinika 254 különböző súlyosságú betegének eredményeit vetették össze.

A vírus egy úgynevezett tüskefehérje segítségével kapcsolódik az emberi sejtekhez, egész pontosan a sejtek falán található ACE2 receptorokhoz. Amikor ez sikerül, a vírus burkát ledobva beolvad a sejtbe, és saját másolatainak gyártására állítja át azt.

Az immunrendszer a vírus elleni küzdelemben antitesteket vet be, amelyek egy része a tüskefehérjét támadja, mások pedig a vírus fehérjeburkának más részét célozzák.

Boyd és kollégái három különböző antitest – az IgG, IgM és az IgA – szintjeit mérték, hogy kiderüljön, melyik a sikeresebb.

Fontos a jó célzás

Úgy találtuk, hogy a betegség súlyossága a tüskefehérje elleni antitestek mértékével arányos. Akik enyhébben betegedtek meg, magasabb arányban termeltek tüskefehérje elleni antitestet, akik belehaltak a betegségbe, azok immunrendszere a vírus más részeit próbálta támadni.

A jelenleg tesztelt oltóanyagok a tüskefehérje részleteivel stimulálják az immunrendszert.

Boyd professzor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a statisztikai korreláció nem jelent oksági összefüggést, és a betegség lefolyása az antitesteken kívül még sok más tényezőtől is függ. 

Az enyhébben betegeknél általában kevesebb antitestet termeltek, amelynek szintje gyógyulás után körülbelül négy hónap alatt kimutathatatlan szintre csökkent. Utóbbi miatt egy bizonyos idő után antitestteszttel kimutathatatlanná válik a korábbi fertőzés. Lényegében a szintén különböző koronavírusfajok okozta náthára jellemző újrafertőződési hajlam mutatkozik.

A lefolyás azért is fontos lehet, mert kérdés, hogy kapjon-e oltást, aki már átesett a betegségen. Kérdés továbbá az is, hogy az oltás hosszabb ideig tartó védettséget eredményez-e, mint az immunrendszer természetes győzelme.