Egzotikus bolygórendszert találtak magyar csillagászok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
A Bakos Gáspár által vezetett HATNet programban kettős bolygórendszert fedeztek fel, amelynek egyik tagja egy forró Jupiter, a másik pedig elnyúlt, tág pályán keringő óriásbolygó.
Magyar és amerikai csillagászok két bolygót találtak a GSC 3416-00543 katalógusjelű törpecsillag körül. Tömege 1,22-szer nagyobb, mint a Napé, sugara 1,56-szor nagyobb. Felszíni hőmérséklete viszont alig alacsonyabb a Napénál, 5640 kelvin körüli. A HAT-P-13 jelzésű az első olyan, fedési exobolygót tartalmazó rendszer, melyben egy külső bolygót is azonosítottak, mégpedig a belső bolygó fedésének fotometriai megfigyelése utáni, a megerősítést szolgáló radiális-sebesség mérések alapján.
A HAT-P-13 fénygörbéje a P=2,9162595 nap keringési idővel számolt keringési fázis függvényében. A központi csillag fényességében a bolygó által okozott csökkenés a nulla fázis körül figyelhető meg. A fénygörbe 4021 mérési pontot tartalmaz, a mérések mindegyike a HATNet HAT-5 jelű teleszkópjával történt.
A belső, HAT-P-13b jelű bolygó 2,9162595 naponként kerüli meg csillagát. Mivel nagyon közel mozog hozzá, ezért nagyon felmelegszik, így mérete és hőmérséklete alapján a forró Jupiterek csoportjába tartozik. A fedés hossza - tehát amíg a bolygó hozzánk képest a csillaga előtt tartózkodik - 0,1345 nap.
A fedési fénygörbe alapján azonosított bolygó létének megerősítésére, illetve paramétereinek meghatározására a Keck I teleszkóp HIRES spektrográfjával nagyfelbontású színképeket is felvettek a központi csillagról. Ezek alapján mérni lehet a csillag sebességének látóirányú komponensét (radiális sebesség), az abban bekövetkező periodikus változások alapján pedig a bolygókísérő és pályájának paramétereit lehet megbecsülni. A mérési eredmények első pillantásra összhangban voltak egy egybolygós Kepler-pályával, az alaposabb elemzés azonban azt mutatta, hogy hosszabb távon az illeszkedés mégsem olyan jó. Ezért a méréseket több mint egy éven keresztül folytatták, aminek eredményeként kiderült, hogy a rendszerben egy másik, távolabb keringő bolygónak is lennie kell.
A HAT-P-13 rendszer radiális sebességének változása az idő függvényében. A több mint egy évet átfogó adatok legjobban két bolygó feltételezésével illeszthetők. A nagy amplitúdójú változást a külső, elnyúlt pályán keringő óriásbolygó okozza a központi csillag radiális sebességében, míg az erre rakódó kisebb amplitúdójú gyors változásért a belső, csillaghoz közeli, forró Jupiter típusú bolygó felelős.
A külső, HAT-P-13c jelű bolygó pályaperiódusa körülbelül 428,5 nap. A radiális sebességek görbéje alapján tömegparaméterének értéke a Jupiter tömegének 15,2-szerese. Ezzel a módszerrel a tömeg nem, csak a tömeg és a pályahajlás szinuszának szorzata, az úgynevezett tömegparaméter határozható meg. A külső bolygó esetében nem tapasztaltak fedésre utaló jeleket, és ez valószínűleg nem is várható. Az egyébként nagyon elnyúlt pálya inklinációjának meghatározásához még további megfigyelések szükségesek. A belső bolygó esetében maga a tömeg is meghatározható, mivel itt a pályahajlásnak 90° közelében kell lennie, hiszen különben a fedés sem következne be. A sebességgörbe alapján a belső bolygó tömege a Jupiterének 0,85-szorosa, mérete viszont nagyobb, sugara 1,28-szorosa óriásbolygónkénak, azaz sűrűsége a vízének körülbelül fele.
A HAT-P-13 rendszer pályaviszonyai. A pályák paraméterei alapján a két bolygó 2010. április 12-én alsó, míg néhány hét múlva, 2010. május 24-én felső együttállásban lesz.
Az új kettős bolygórendszer hasznos lehet a bolygórendszerek kialakulásával és dinamikai fejlődésével foglalkozó elméleti kutatások szempontjából is, hiszen a külső bolygó perturbáló hatásai emberi időskálán kimutathatók lesznek a belső bolygó mozgásában.
Az eredményeket részletező szakcikket az Astrophysical Journal című folyóirathoz küldték be megjelenésre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
