A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatóközpont (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC) a novemberi újraindítást követően egy ideig alacsonyabb energián üzemel. Heuer főigazgató megnyugtatónak szánt szavai szerint már jobban értik a nagy hadronütközőt, mint egy éve.
Mint a CERN közleménye rámutat, ebben az évben és jövőre nem lesz szükség további javításokra a nagy hadronütköztető „biztonságos üzemeléséhez”. A nagy hadronütköztető, amely a világ eddigi legkomplexebb berendezése, a 13,7 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni.
Az LHC Genf közelében, a francia–svájci határon egy 27 kilométeres föld alatti alagútban található. A berendezés a protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre hivatott felgyorsítani, majd ütköztetni egymással. Az ütközések során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.
Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, s 3,9 milliárd eurós (1052 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben. Kilenc nappal később elektromos rövidzárlat és a hűtőrendszerben lévő hélium szivárgása miatt a berendezést le kellett állítani, a javítások mostanáig tartottak.
Az LHC berendezéseit eredetileg öt teraelektronvolt (TeV/ ötezer milliárd elektronvolt) energián tesztelték. „Most 3,5 TeV energiával indítjuk újra a részecskegyorsítót. Ennek köszönhetően az LHC operátorai kellő jártasságot szerezhetnek a berendezés működtetésében, ugyanakkor a kísérletek új dimenzióban folytatódnak” - magyarázta Rolf Heuer, a CERN főigazgatója.
Az első mérési adatokat néhány héttel az első sugárnyaláb indítása után nyerik. A CERN közleménye szerint a berendezés részleges energián működik mindaddig, míg szignifikáns adatmennyiséget nem gyűjtenek össze. „Jelenleg már lényegesen jobban értjük a nagy hadronütköztetőt, mint egy évvel ezelőtt. Így bízunk abban, hogy a tél folyamán és jövőre biztonsággal működtethetjük a részecskegyorsítot” – hangsúlyozta Rolf Heuer.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
