A Dél-Amerika partjainál, az Egyenlítő közelében fekvő Galápagos-szigetek híresek egyedülálló élővilágukról. A világon sehol máshol nem megtalálható teknősök, gyíkok, leguánok és oroszlánfókák élnek itt. A szigetcsoport a 19. század óta híres: Darwint az egyes szigeteken más-más alfajokká fejlődött pintyek indították arra, hogy megalkossa evolúcióelméletét. Mára a szigetekből turistaparadicsom lett, a világ minden részéről érkeznek érdeklődők megfigyelni a különleges állatvilágot.
Végzetes szúnyogok
Brit kutatók tanulmánya most arra figyelmeztet, hogy milyen veszélyei vannak a turistaforgalomnak. Évente 3000 repülőjárat és rengeteg hajó érkezik a szigetre Ecuador irányából, ezeken pedig a turisták mellett lehetnek szúnyogok is, a szúnyogok pedig hordozhatják a malária vagy a nyugat-nílusi láz kórokozóját. Mivel Galápagos élővilága úgy fejlődött, hogy ezek a betegségek ismeretlenek voltak, egy fertőzés most végzetes körülményekkel járna.
Akár egyetlen fertőzött szúnyog elég a járvány elindításához, figyelmeztet a tanulmány egyik szerzője, Simon Goodman, a Leedsi Egyetem professzora. A szúnyog megcsíphet egy állatot, átadhatja neki a vírust, ami nekiáll szaporodni a szervezetében, és átterjed további szúnyogokra és más élősködőkre, ami kapcsolatba kerül vele. Így nagyon gyorsan fertőzötté válhat a helyi szúnyogpoluláció jelentős része, akkor pedig már elkerülhetetlen a járvány.
Szerencsés teknősök
Goodman szerint eddig egyszerűen a szerencse védte meg a szigetek élővilágát. Bár a Galápagosra induló repülők nagy részén felszállás előtt tartanak moszkitóirtást, egy ellenőrzés során Guayaquil városában 126, Galápagosra tartó repülőn összesen 11 élő szúnyogot találtak.
Többször feljegyezték már, milyen következményekkel jár egy új betegség betörése az azt nem ismerő faj területére. Hawaii-on a 18. században húsz madárfaj halt ki a bálnavadászhajók vizeshordóiban bejutott, maláriával fertőzött szúnyogok miatt; de a fehér ember által behurcolt betegségek tizedelték meg az inkákat és az ausztrál bennszülötteket is.