Simon, Szimonetta
7 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

A világ már átállt a zöld energiára

2009.10.09. 13:26
Egy budapesti konferencián kiderült, hogy közel sem olyan alacsony az alternatív energiaforrások versenyképessége, mint ahogy azt Magyarországon sokan szeretnék elhitetni, és a világ legnagyobb részén pont a megújulókban látják a válságból vezető kiutat. Nálunk meg szinte szó sincs erről a szektorról.

Jól mutatja a hazai energetikai szektor viszonyait, hogy az Energy Summit Hungary tematikus konferenciáját három részre szedték, nekünk meg választanunk kellett: vagy a földgázpiacról, vagy az energiaellátásról, vagy a megújuló energiaforrásokról hallgatjuk meg az előadásokat. Mintha ezeket el lehetne választani egymástól, és nem következne egyik a másikból.

Borúlátás

Az alternatív energiáról szóló előadássorozatot választottam, ez ugyanis mostanában a legizgalmasabb terület az energetikán belül: sok száz évnyi környezetpusztítás után a 21. században végre lehetőség nyílt arra, hogy tiszta, kifogyhatatlan és előbb-utóbb olcsó energiával lássuk el háztartásainkat. Feltéve, hogy meglépjük a szükséges beruházásokat, de Felsmann Balázs, a Force Motrice Zrt. szakértője erősen borúlátó a magyar zöld energia lehetőségeivel kapcsolatban.

Pedig a külföldi példák jók: 2002-ben még csak 22 milliárd dollárt fektettek a megújuló energiaforrásokba, míg 2008-ban már 155 milliárdot, 40 milliárddal többet, mint a fosszilis projektekre. Az alternatív energia tehát már nem a perifériára szoruló szegmens többé, hanem a fősodor meghatározó szereplője.

Az egyik leglelkesebb befektető Kína, ahol a válság miatti gazdaságélénkítésre szánt pénz 38 százalékát, 221 milliárd dollárt kívánnak a következő időszakban a zöld energiába fektetni, míg Dél-Koreánál 81 százalékos ez az arány. Az Egyesült Államok 112 milliárd dollárt, a gazdaságélénkítésre szánt keret 12 százalékát, míg az EU 22 milliárdot, a megszavazott összeg 60 százalékát tolja az alternatív szektorba.

Ehhez képest a magyar válságkezelő program a prioritások közt még csak meg sem említi a zöld energiát, helyette autópályaépítésről, építőiparról, mezőgazdaságról és járműiparról van szó. A 39 oldalas tanulmányban összesen három helyen kerül elő az energetikai szektor, ezek közül is csak egy foglalkozik a zöld energiával, de akkor is csak a biomasszával, azaz a tűzifa elégetésével.

Fillérek

A 2010-es költségvetés összesen 12 milliárd forintot, 65 millió dollárt szán alternatív energetikai célú beruházásokra, ennek a fele a panelprogramra, másik fele a távhőszolgáltatás korszerűsítésére megy el. Utóbbit főleg a Robin Hood-adó 30 milliárdos bevételéből fedezik, amit eredetileg energiahatékonyság-növelésre szántak, gyakorlatilag azonban a teljes összeg a távhődíj-kompenzációra, egy régi, pazarló rendszer konzerválására megy el.

Összesen alig valami, 210 millió marad a hatékony energia-felhasználásra, és 252 a megújulóenergia-felhasználás növelésére. A külföldi dollármilliárdokkal szemben egy-kétmillió dollárról beszélünk.

Pedig a bevételi oldal ennél sokkal bőkezűbb támogatást tenne lehetővé. A dedikált, környezetvédelmi célú bevételek (bányajáradék, energiaadó, környezetterhelési díj, Robin Hood-adó) megközelítik a 100 milliárd forintot évente. A kiotói egyezmény kvótakereskedelméből évente 75-80 milliárd forint bevételünk lehetne, de Magyarország nem tud újabb megállapodásokat kötni, mert a már befolyt 28 milliárdból tartalékalapot képzett a kormány, hogy jobb költségvetési hiányt tudjon produkálni az IMF-nek, pedig az összeget zöld beruházásokra kellett volna fordítani.

Az eset óta nem tekintik komoly tárgyalópartnernek a magyar felet, így bár a kormány reménykedik a kvóta további értékesítésében, az évenkénti nyolcvanmilliárdos keretet könnyen lehet, hogy elbuktuk.

Elfolyt a pénz

Valamivel előrelátóbb gazdaságpolitikával a 200 millió helyett évente körülbelül 200 milliárd forintot szánhatnánk az energetikai szektor korszerűsítésére, és akkor nem beszéltünk még a fosszilis energia támogatására kifizetett összegekről: nagyrészt ingyenesen adjuk a vállalatoknak a szén-dioxid-kvótákat, rengeteget költünk a nem megújuló villamosenergia-rendszer támogatására, gáz- és távhőkompenzációra (igaz, utóbbiból csak negyedannyit terveztek be 2010-re, mint 2009-re, a kassza tehát a választások környékén várhatóan kiürül), a távhő ÁFA-csökkentésére. Ezek az összegek arra mennek el, hogy a környezetszennyező, elavult technológiákat hozzák versenyelőnybe a megújuló energiaforrásokkal szemben.

A magyar költségvetésben tehát volna lehetőség a dedikált adókon keresztül az energetikai szektor megújítására, és ha az eltékozolt pénzeket az alternatívokra költenénk, azok versenyképesek is lehetnének az agyontámogatott fosszilisokkal szemben, jelenleg azonban egészen már irányba tart a szakma és a politika, mondta Felsmann Balázs.

Miközben a Gerbeaud emeleti tükörtermében a megújulókról hallgattuk az előadásokat, próbáltam elképzelni, hogy miről lehet szó az alsó szinten a földgázpiacról és az energiaellátásról tartott konferenciákon. Hogy szóba kerülnek-e egyáltalán a megújulók, és ha igen, milyen szövegkörnyezetben.

Nem volt szükség nagy képzelőerőre, hiszen tavaly még mindhárom részterületet egyetlen terembe zsúfolták, így volt alkalmam megfigyelni, ahogy az energetikai szektor képviselői gyakran csak úri hóbortnak tartják a környezetbarát technológiákat, és a legtöbben a jövő megálmodásakor sem tudnak elszakadni múltbeli beidegződéseiktől. A tavalyi konferencián szóba került, hogy 2025-ig a növekvő energiaigény és a kiöregedő erőműpark miatt hétezer megawattnyi új kapacitást kell szolgálatba állítani, de még a legoptimistább forgatókönyv is csak 2100 megawattnyi megújulóról szól. Ezzel szemben a környezetszennyező és komoly gazdasági függőséget okozó gáznak legalább 2240 megawatt jut majd, de szélsőséges esetben akár 5300 kilowatt is elképzelhető.

Vázlatok 2025-ig
Vázlatok 2025-ig

Tűzifa

Jellemző a magyar hozzáállásra, hogy ha mégis marad egy kis pénz a megújulók támogatására, akkor a legkevésbé környezetbarát technológia kerül előtérbe. Alátámasztja ezt Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökének prezentációja. A szakember elmondta, hogy a biomasszából származó energia kilowattóránkénti átvételi ára a 11 forintos támogatásnak hála 27 forint, míg a valóban tisztán üzemelő napelemekből származó energiáért támogatás hiányában csak 15 forintot fizetnek a szolgáltatók. A hazai rendszer tehát inkább preferálja a tűzifát, mint a napelemet.

Véghely Tamás a Gaiasolar vezető tanácsadója elmondta: hosszú évtizedeken át úgy tűnt, hogy a Nap csak kiegészítő szerepet kaphat az energiaellátásunkban, de azóta már az Egyesült Államok és az Európai Unió is hatalmas szerepet szán csillagunknak.

Melegedünk

Véghely szerint figyelmeztető jel, hogy az elmúlt ötven évben 2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld hőmérséklete, a tengerszint emelkedése 1992 óta eléri az évenkénti 3,2 millimétert, miközben az elmúlt ötezer évben alig egy milliméter volt az átlag. A szakértő szerint az emberiség túllépte a hatáskörét: a grönlandi jégből ötven százalékkal több olvad el 2008-ban, mint 1992-ben, az Aral tó 60 százaléka, a Csád tó 75 százaléka eltűnt. Ráadásul az iparosodó világ egyre nagyobb terhet ró a környezetre, 2002 és 2050 között várhatóan annyi szén-dioxid jut a levegőbe, mint a korábbi 250 évben összesen.

2000 Year Temperature Comparison.png

Pedig számos lehetőségünk lenne a folyamatok lassítására vagy megállítására Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint. A szakember elmondta: miközben az EU azt vállalta, hogy 2020-ra a közösségen belül a megújulók részaránya eléri a 20 százalékot, addig országonként jelentősen eltérők ezek a számok. Magyarország például 15 százalékos részarányt vállalt, amihez rengeteg beruházásra van szükség, hiszen manapság még csak öt százalék körül járunk. Pedig energiapotenciál van bőven: az MTA szerint az 1500 petajoule energiaigényű Magyarországon napenergiából 1800 petajoule, vízenergiából 14 petajoule, geotermikus energiából 63 petajoule, biomasszából 200 petjoule, szélenergiából 530 petajoule áll rendelkezésre a mai technológiák mellett. Összesen tehát a szükséglet másfélszereséről, 2500 petajoule-ról beszélünk, miközben jelenleg csak 53 petajoule-t hasznosítunk. Ráadásul ötvenet ebből a biomassza ad.

Bár a megújulók részaránya az EU felé tett vállalások miatt 2020-ig megsokszorozódik, a tervezett 210 petajoulnyi energia 70 százaléka biomasszából fog keletkezni. A biomassza-kapacitásunkat tehát közel 100 százalékban fogjuk kihasználni, míg a jóval környezetkímélőbb források jobbára parlagon maradnak.