Bernát, Felícia
12 °C
25 °C

Exobolygó oldhatja meg a Nap rejtélyét

2009.11.18. 23:50 Módosítva: 2009-11-18 23:52:37
Egy ötszáz csillagra kiterjedő felmérés alapján a bolygókísérővel rendelkező csillagok sokkal hatékonyabban égetik a lítiumot, mint bolygó nélküli társaik. Ez magyarázhatja a Nap felszíni lítiumhiányát is.

A csillagászok már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek arra a tényre, hogy a Naphoz hasonló csillagokkal összevetve központi égitestünk lítiumtartalma alacsonyabb, de a jelenségre eddig nem sikerült magyarázatot találni. Egy ötszáz csillagra – melyek közül hetven bolygókísérővel rendelkezik – kiterjedő felmérés azonban most más megvilágításba helyezheti a fél évszázadnál is régebbi problémát – írja a Hírek.csillagászat.hu.

Garik Israelian (Instituto de Astrofisica de Canarias, Tenerife) és munkatársai az ESO 3,6 méteres, Chilében, La Silla-n működő távcsövén üzemelő HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) spektrográfot, az egyik legsikeresebb és legeredményesebb exobolygó-vadász eszközt használták több éven keresztül a kiválasztott csillagok monitorozására. A kutatás egyik résztvevője, Michel Mayor (Observatory of Geneva University) szerint a megfigyelésekből összeállított adatbázis az eddigi legteljesebb minta, ami alapján jelenleg vizsgálni lehet, hogy mi is különbözteti meg a bolygóval rendelkező csillagokat a többi társuktól.

Fantáziarajz egy nagyon fiatal csillagról, melyet még körülvesz az a protoplanetáris porkorong, amiben a bolygók kialakulnak.
Fantáziarajz egy nagyon fiatal csillagról, melyet még körülvesz az a protoplanetáris porkorong, amiben a bolygók kialakulnak.

A kutatókat főleg a Naphoz hasonló csillagok érdekelték, ezek tették ki a vizsgált minta majdnem negyedét. A színképek elemzése alapján azt találták, hogy a bolygóval rendelkező csillagok nagy részénél a lítium részaránya alig egy százalék a többi csillagok lítiumtartalmához viszonyítva.

Nuno Santos (Centro de Astrofisica da Universidade do Porto) szerint ezek a csillagok – és a Nap is – a születésükkor örökölt lítiumot sokkal hatékonyabban égetik, mint a bolygóval nem rendelkezők. A vizsgált minta pedig elegendően nagy ahhoz, hogy egyéb, a csillaghoz kötődő tulajdonság (például a kor) kizárható legyen az alacsony lítiumtartalmat esetleg magyarázó okok sorából.

Az elképzelések szerint a vasnál kisebb tömegszámú elemek nagy részétől eltérően a könnyű lítium, berillium és bór nem a csillagokban keletkezik nagy mennyiségben, hanem például a lítium túlnyomó része már 13,7 milliárd évvel ezelőtt, közvetlenül az ősrobbanás után létrejött. Ez alapján a legtöbb csillagban a lítiumgyakoriság hasonló kell legyen, hacsak valamilyen, a csillagok belsejében zajló folyamat nem csökkenti jelentősen a szintjét.

Az új eredmények szerint a bolygók nyilvánvalóan hatással vannak erre a folyamatra, ennek a módja azonban még nem tisztázott. Mayor szerint a bolygók megzavarhatják a csillag belsejének mozgásviszonyait, és így átrendezhetik a különböző kémiai elemek eloszlását. Ennek eredményeként a lítium a csillag mélyebb – és így forróbb – rétegeibe kerülhet, ez pedig nagy részének megsemmisüléséhez vezethet. A részletek kidolgozása még az elméleti szakemberekre vár.

A bolygórendszer léte és a lítiumtartalom alacsony szintje közötti összefüggés felismerése újabb lehetőséget kínál arra is, hogy hatékonyan tudjuk kiválasztani azokat a csillagokat, melyek esetében egyéb módszerekkel is érdemes bolygókísérők után kutatni.