Edina
2 °C
15 °C

A halfogyasztás segítette elő az emberi agy fejlődését

2010.06.02. 09:12
A halfogyasztás segítette elő az emberi agy robbanásszerű fejlődését kétmillió évvel ezelőtt – vélekedik az a nemzetközi kutatócsoport, amely 2004 óta végez feltárásokat Kenya északnyugati részén, a Rudolf-tó keleti partján.

A csoport, amely ausztrál, brit, dél-afrikai, egyesült államokbeli és kenyai tudósokat tudhat tagjai között, a Proceedings of the National Academy of Science, azaz amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában közölte tanulmányát.

A kutatók 2004 és 2009 között végeztek ásatásokat a térségben, ahol a vastag hamurétegnek köszönhetően pontosan meghatározhatták, hogy 1,95 millió éves helyszínről van szó - olvasható a George Washington Egyetem honlapján.

A feltárások során csontok és kőeszközök ezrei kerültek elő, és legalább tíz olyan állatféleséget tudtak azonosítani, amelyet a helyszínen mészároltak le és daraboltak fel. A csontok többségén vágásnyomok láthatók, amelyeket éles kőeszközökkel ejtettek, miközben lefejtették a húst, majd szétzúzták a hosszú csöves csontokat, hogy elérjék a zsírban gazdag csontvelőt.

Antilopot, teknőst, halat ettek

"Az ilyen korú helyszíneken szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha legalább egy olyan csont előkerül, amelyet összefüggésbe tudunk hozni valamilyen kőeszközzel. Itt azonban mindenféle csontok előkerültek, a kisebb madaraktól kezdve a vízilovak lábszárcsontjáig" – magyarázta David Braun, a Fokvárosi Egyetem régésze, a tanulmány vezető szerzője.

Az elemzés szerint távoli őseink nagytestű antilopot, őskori sertést, krokodilt, teknőst egyaránt fogyasztottak, és sokszor szerepelt hal is az étrendjükben. A tudósok szerint az olyan kisebb testű állatoknak köszönhetően, mint a teknős vagy a hal, sokkal több fehérjét fogyasztottak a korabeli hominidák (emberfélék) anélkül, hogy a zsákmányért meg kellett volna küzdeniük a ragadozókkal – oroszlánokkal, hiénákkal. A korai emberek ugyanis apró termetűek voltak, így aligha remélhettek sikert egy ilyen párharctól.

"A hal igen gazdag telítetlen omega-3 zsírsavban, amelynek kimagasló szerep jut az emberi agy fejlődésében" – hangsúlyozta Brian Richmond paleoantropológus, a George Washington Egyetem docense.

Mint kifejtette, az étrendben szereplő sokféle állati eredetű táplálék, különösen a hal, a krokodil, valamint a teknős, hozzájárult a nagyobb agytérfogat kialakulásához. Korábbi kutatások bizonyítják, hogy kétmillió évvel ezelőtt lökésszerűen megnőtt az agy térfogata. Az antropológusok már korábban is feltételezték, hogy a hús kulcsszerepet játszott a nagyobb agy kialakulásában, eddig azonban nem volt arra bizonyíték, hogy a korai hominidák étrendjében szerepeltek volna a telítetlen zsírsavakban gazdag vízi állatok.

Andy Herries, az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatója szerint is a hús fogyasztása segíthette elő a kisebb fogak és állkapcsok, ahogy a nagyobb testméret, és agytérfogat kialakulását. Az őskori étrend nyomainak felfedezése azért is fontos, mert nem sokkal később a kis agytérfogatú hominidákat a nagyobb agytérfogatú Homo erectus (felegyenesedett ember) váltotta fel, aki elhagyta Afrikát. "A változatosabb étrend lehetett az agyfejlődés katalizátora, ez segíthette elő az ember kirajzását Afrikából" – vélekedett Andy Herries.