Elemér
-1 °C
10 °C

Tízezer ütközés másodpercenként

2010.06.28. 18:17
Kötegenként százmilliárd proton ütközik a világ legnagyobb részecskegyorsítójában. Minél több proton ütközik, annál nagyobb az esélye, hogy a fizikusok felfedeznek valamit.

A világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában rekord számú ütközés történik, most már másodpercenként tízezerszer rohannak egymásnak a protonok. A két évvel ezelőtt elindított LHC most már lekörözi elődjét, az Egyesült Államokban működő Tevatront.

Az elmúlt hónapokban a mérnökök lassan és óvatosan növelték a protonnyalábok intenzitását. Múlt hétvégén a tudósok már három-három kötegből álló protonnyalábot ütköztettek. A kötegek mérete már elérte az előre eltervezett normális működési szintet, vagyis mindegyikben százmilliárd proton volt. Most a tudósok megpróbálják fokozatosan növelni a kötegek számát, és körülbelül 2016-ban már 2808 protonköteg lesz egy nyalábban. 

Március 30-án egy másik rekordot állított fel az LHC, a nyaláb energiáját növelték minden korábbinál nagyobb szintre. Ekkor történtek meg az első 7 teraelektronvoltos (TeV) ütközések, a két nyalábban azonban viszonylag kevés proton volt. Óvatosnak kellett lenni, mert a nyaláb elég nagy energiájú ahhoz, lyukat olvasszon a vákuumcsőbe, ami újabb héliumszivárgást okozna.

A 7 TeV-s energiaszint az LHC tervezett csúcsenergiájának még csak a fele, a CERN 14 TeV-es ütközéseket is szeretne majd végrehajtani a gyorsítóban. Idén és jövőre azonban még 7 TeV-en maradnak, a csúcsenergia csak akkor érhető el biztonságosan, ha egy évre leállítják a gyorsítót, és kijavítják azokat a megoldásokat, amik előre nem látható tervezési hibának bizonyultak. A tervek szerint 2011-ben áll le a gyorsító, és 2012-ben egyáltalán nem fog működni az LHC, legfeljebb csak egy rövid próbaüzem erejéig. A 14 TeV-es ütközésekkel legkorábban 2013-ban lehet majd megpróbálkozni.

A teraelektronvolt (TeV) a Joule-lal ekvivalens mértékegység, a fizikusok ezzel jelzik a részecskegyorsítókban nyalábba rendezett, közel fénysebességgel száguldó részecskék energiáját. Minél nagyobb ez az érték, annál gyorsabban száguld a részecske, és annál nagyobb az esélye annak, hogy az ütközésekben valamilyen korábban nem tapasztalt jelenséget, esetleg egy eddig nem ismert részecskét figyelnek meg a tudósok.