Olivér
4 °C
8 °C

Prímszámokkal lett a matematika rocksztárja

2010.08.05. 15:32
Több mint száz matematikus gyűlt össze a világ minden tájáról, hogy Budapesten a hetvenéves Szemerédi Endre előtt tisztelegjen. Ezen a konferencián találkoztunk Terence Taóval, aki 31 évesen elnyerte a matematikai Nobelnek számító Fields-érmet.
000 Par886568

Terence Tao egyike a világ vezető matematikusainak, rendkívüli zseni. Kétévesen megtanult olvasni, kilencévesen már főiskolai szinten tanult matematikát, 17 évesen lediplomázott, 24 évesen a UCLA professzora lett, 31 évesen munkáját Fields-medállal díjazták, amit matematikai Nobel-díjaként tartanak számon, és ezzel egy időben zsebre vágra a félmillió dolláros MacArthur Fellowship díjat is.

Kollégái rocksztárként tisztelik, de csöppet sem hasonlít a hírességekre. Az ELTE Gólyavár épületében teljesen átlagos utcai ruhában, sportszandálban jelent meg és jól láthatóan az legutóbbi előadáson törte a fejét, amikor kérdéseimmel megzavartam.

A cipőfűzőkötés optimalizálása

„Van a matematikusi gondolkodásnak nagyon hétköznapi haszna is. Egyszer például a repülőtéren rohannom kellett a gépemhez, de közben kibomlódott a cipőfűzőm. Kitaláltam, hogy sokkal hatékonyabb a mozgójárdán bekötni, mint ha egyszerűen megállnék a folyósó közepén. A blogom megírtam a történetet, és valaki azt válaszolta, hogy most először látta a matematika gyakorlati hasznát” – mondta nevetve Tao, amikor már sokadszorra kérdeztem munkája lényegéről. Persze ez csak egy habkönnyű történet ahhoz képest, amivel a 35 éves zseni foglakozik – persze a „habkönnyű" itt kicsit mást jelent, mint a hétköznapi életben, érdemes megnézni a linkelt bejegyzés hozzászólásait.

Semmiképpen nem szeretném bedobni az olvasókat a prímszámok és a számelmélet mély tengerébe, doktori fokozatot igénylő egyenletek nélkül is megérthető, hogy a kivételes képességű matematikusok miként fejlesztik tovább a világot.

„Kis mértékben szerepem volt a Netflix-díj elnyerésében” – mondta például Tao. Az Indexen írtunk erről a versenyről, amelyen egy magyar csapat második helyezést ért el. A cél egy olyan rendszer létrehozása volt, amely korábbi nézettségi minták alapján kitalálja, hogy az előfizető milyen mozifilmet akar majd megnézni. „Kiderült, hogy az egyik algoritmusunk adaptálható a Netflix-versenyre. A győztes csapat húsz algoritmus keverékét használta fel, ebből az egyik, amit a tömörített leképezéshez készítettünk, a mienk volt” – magyarázta a fiatal zseni.

A Netflix versenyében való részvétel azért meglepő, mert a New York Times korábban a tömörített leképezés katonai hasznosításáról írt. Például beteríthető a hadszíntér egyszerű és olcsó kamerákkal, amelyek egyetlen pixelnyi adatot rögzítenek, és a központi számítógép a Tao és Emmanuel Candès nevű kollégája által kifejlesztett matematiai modell alapján rekonstruálja a teljes képet. A tömörített leképezést a gyógyászatban is szeretnék felhasználni, de még nem tökéletes a módszer. „Az MRI néha nem tud minden szögből képet készíteni a páciensről, és pótolni kell a hiányzó adatokat, de egyelőre nem tudjuk, hogyan miként lehet megoldani.”

Mindennel foglalkozik

Terence Tao már nem vesz részt aktívan a tömörített leképezés fejlesztésében, őt inkább az elméleti problémák vonzzák. „A munkámmal azt próbálom megmutatni, hogy a matematikában mi lehetséges, és nem arra törekszem, hogy a megoldást a lehető legjobban implementáljam. Nagyon örülök, amikor a matematika eredményeit praktikus módon felhasználják, de más matematikusok ebben jobbak, mint én” – mondta szerényen a világhírű  kutató.

Az új kihívásokat sem a leghíresebb megoldatlan problémák közül válogatja ki, sok területen próbál javítani az eredményeken, hogy kicsit jobb legyen a helyzet, mint az előző évben. „Olyan ez, mint a mobiltelefonok esetében. Azok is minden évben egyre jobbak lesznek, de soha nincs elképesztően nagy ugrás az előző évhez képest. Viszont ha összehasonlítjuk a jelenlegi és a tíz évvel ezelőtti telefonokat, akkor látjuk az óriási előrelépést" – mondta.

Tao egyik kedvelt kutatási területe a prímszámok vizsgálata (ide kapcsolódik a róla és Ben Greenről elnevezett Green-Tao-tétel). Tao nem mintákat keres, hanem inkább a minták hiányát, amit sokkal nehezebb felfedezni: „Úgy hisszük, hogy bizonyos értelemben véletlenszerű a prímek eloszlása, de ezt nagyon nehéz bebizonyítani. Klasszikus téma, már az ókori görögöket is foglalkoztatták a prímszámok, de még mindig nagyon keveset tudunk róluk."

A konferencia ünnepeltje, Szemerédi Endre professzor egyszerűen úgy fogalmazott: Terence Tao mindennel foglalkozik. A magyar tudós szerint nem is szabadna olyan kérdést feltenni, hogy egy matematikai munkának mi lesz a haszna, mert könnyen előfordulhat, hogy valami csak hosszú évek múlva kerül át a gyakorlatba. A professzor szerint matematikát érdemes támogatni, mert nagyon olcsó – csak papír, ceruza és ötletek kellenek hozzá.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?