Lombikbébiket köszönhetünk az idei orvosi Nobel-díjasnak

Göran Hansson, a stockholmi Karolinska intézet titkára magyar idő szerint délelőtt fél 12-kor jelentette be az idei orvosi Nobel-díjas nevét. A legrangosabb tudományos elismerést brit Robert Geoffrey Edwards kapta, a hivatalos indoklás szerint az „in vitro megtermékenyítés kifejlesztéséért.”

Az in vitro, azaz testen kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilization, IVF) tette lehetővé, hogy lombikbébik szülessenek a világon. Edward a hatvanas évek elejétől a Cambridge Egyetemen kutatta, hogy petricsészébe levett petesejtet hogyan lehet megtermékenyíteni és biztonságosan visszaültetni a méhbe. 1968-ban a megtermékenyítés már sikeres volt, innentől kezdve szorosan együtt dolgozott a nőgyógyász-sebész Patrick Steptoe-val. Steptoe dolgozott ki biztonságos eljárást az Edwards által in vitro megtermékenyítéssel létrehozott embriók visszahelyezésére. Munkájukat nagy ellenállás és sok támadás kísérte.

Az első lombikbébi, Louise Joy Brown 1978. július 25-én született Északnyugat-Angliában, Oldham város kórházában, ahol Steptoe dolgozott. Szülei már kilenc éve szerettek volna gyereket, de ez nem volt lehetséges, mert az anya petevezetékei elzáródtak. Négy évvel később a párnak egy másik lombikbébije is lett, Natalie – ő lett 1999-ben az első olyan lombikbébi, aki maga is gyermeket szült természetes úton. Eddig összesen négymillió lombikbébi született, de most már évente körülbelül negyedmillió születik.

Edwards most 85 éves, de kollégája már nem érhette meg az elismerést, Steptoe 1988-ban meghalt. A Nobel-díj nem posztumusz kitüntetés, de ha élne, valószínűleg Steptoe is megkapta volna a a kitüntetést.

Ma is használt alapok

„Sokat finomodott a technológia, de gyakorlatilag ma is azokkal az alapokkal dolgozunk, amiket Edwards megalkotott” – kommentálta a díjat Kónya Márton, az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum biológusa. „Ami igazán sokat fejlődött, az a mikroszkópos és számítógépes technológia, ezekkel sikerült a sikerességi rátát jelentősen növelni. Illetve ma már lézeres technikával magát az embrió kibújását is segítik, ami fontosa ahhoz, hogy meg tudjon tapadni.”

Kónya szerint manapság harmincszázalékos sikerességi arány átlagosan elfogadható, vagyis nagyjából minden harmadik beavatkozásból lesz megszületett gyermek. A sikerességét sok minden befolyásolja, de főleg az anya életkora. Magyarországon évente körülbelül hét-nyolcezer beavatkozást végeznek, ezekből körülbelül 1500-2000 gyermek születik.

Az MTI Czeizel Endre genetikust, az eljárás egyik első magyarországi támogatóját szólaltatta meg. Czeizel szerint az in vitro megtermékenyítés a férfimeddőség kezelésében is nagy előrelépést jelentett, mert így akár egyetlen hímivarsejt is elegendő a petesejt megtermékenyítéséhez.

Mint Czeizel rámutatott, a módszer új ága a genetikai betegségeket előzheti meg, ez az úgynevezett preimplantációs genetikai diagnosztika. A megtermékenyítés után a 3-4 napos, ekkor még csak 36-62 sejtből álló magzatkezdeményből annak károsodása nélkül el lehet távolítani egy sejtet, amelyből az esetleges genetikai hiba kimutatható. A vizsgálat után csak azt a magzatkezdeményt ültetik be az anya méhébe, amelyik nem hordozza a betegséget okozó eltérést.

Szent-Györgyi is ilyet kapott

Tavaly három, Amerikában élő tudós kapta megosztva az elismerést: az ausztrál származású Elizabeth H. Blackburn, a brit Carol W. Greider és a londoni születésű Jack W. Szostak azért kaptak orvosi Nobelt, mert felfedezték, miként védik a kromoszómákat a telomerek, illetve a telomeráz enzim. A díj történetében ez volt az első alkalom, hogy egyszerre két nőt is díjaznak vele.

A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjnak magyar díjazottjai is voltak. Az első Bárány Róbert, aki Svédországban élt és 1914-ben kapta a díjat az egyensúlyszerv fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. 1937-ben Szent-Györgyi Albert részesült a kitüntetésben az egyetlen olyan magyarként, aki Magyarországon folytatott kutatásaival érdemelte ki a Nobel-díjat. Ő a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért (különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis kutatásáért) kapta az elismerést. Az Amerikában letelepedett Békésy György a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott Nobelt.

Indul a Nobel-hét

Hagyományosan az orvosi-fiziológiai Nobel-díj bejelentésével kezdődik meg a Nobel-hét: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki. A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé tízmillió svéd koronás (körülbelül 300 millió forint) csekk jár.

Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító nem hagyott határozott instrukciókat a mindenkori Nobel-bizottságra. Utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön „a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek”.