Kaliforniai kutatók röntgenkrisztallográfiával elemezték a CXCR4 jelű molekula szerkezetét és a működését. Ez egy nagyobb fehérjecsalád tagja, amelyeket G-fehérje-kapcsolt receptoroknak (GPCR-ek) neveznek.
A sejtmembránokon átívelő molekula jelátvivőként működik a külső és a belső környezet között. Szerepet játszik gyakorlatilag minden testi folyamat kontrolljában, beleértve a sejtnövekedést, a hormonelválasztást vagy a fény érzékelését is.
Normális esetben CXCR4 segít az immunrendszer aktiválásában és stimulálja a sejtek mozgását. Amikor azonban a receptort aktiváló jelek szabályozásába hiba csúszik, a CXCR4 a növekedést és a rák szétterjedését sarkallhatja.
A HIV-vírus számos receptort használ fel arra, hogy bejusson a sejtekbe, közöttük lehet a CXCR4 molekula is. A mechanizmus feltárása közelebb vihet a sikeres HIV-kezelésekhez is.
A molekulát a Scripps Kutatóintézet munkatársai tanulmányozták Raymond Stevens vezetésével. Eredményük alapvető lépés új, hatékonyabb gyógyszermolekulák tervezéséhez.