Rigófüttyből is lehet disszertáció

A siker receptje nagyon egyszerű, csak kitartónak, érdeklődőnek, kreatívnak, tettrekésznek és szenvedélyesnek kell lenni. Ezekkel a tanulságokkal távoztam a szombati TEDxYouth konferenciáról. Kicsit úgy éreztem, mintha egy termékbemutató előadást láttam volna, ahol nem porszívót és wellnesshétvégét akartak rámsózni, hanem lelkesedést és pozitív világszemléletet.

Minden egyes másodpercen érezni lehetett a professzionális tervezést, és a tinédzserek a színpadon olyan kifejezéseket használtak, amelyek soha a büdös életbe el nem hangzanak egy középiskola folyosóján. Persze nem is átlagos fiatalok álltak ki a színpadra, hanem olyan tehetségek, mint például Fónagy Vera, aki 18 évesen háromszoros világbajnok és Európa-bajnok kajakos.

Milyen egyetemek?

Többen azt fejtették ki, hogy hozzájuk képest mennyire elmaradott az oktatási rendszer. Ez önmagában nem meglepő, minden diákban megbújik némi utálat, ha a suliról van szó, de a TEDxYouth fiatal kritikusai a legmenőbb gimnáziumokból érkeztek, amelyek hazánk legjobb egyetemeivel állnak kapcsolatban.

Kaszás Krisztián, a BME Nemzetközi Gimnázium végzős hallgatója nagyon jól felvezette előadásában, hogy gyakorlatilag az internettel egy időben született, a digitális technológiákkal együtt nőtt fel, az iskolájában mégsem engedték laptopra jegyzetelni, mert a mögötte ülők a kijelzőtől nem látnák a táblát. Az asztalon meglapuló iPad használatát pedig a tanárok azzal hárították, hogy gondban lenne az érettségin, ahol kézzel kell kitölteni a teszteket. Bezzeg a Word használatát, amire másfél óra alatt rájön az ember, azt heteken át sujkolják a diákok fejébe.

Később a tizenötéves Hajnal Miklós azzal csatlakozott az iskolát szapulók táborához, hogy szerinte a tanárok alig használnak digitális eszközöket. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában tanuló diák nem is a kütyüket hiányolta leginkább, hanem a modern módszereket. Szerinte a suliban csak adatokat adnak a tanulók kezébe, holott arra kellene törekedni, hogy megmutassák az összefüggéseket. Hajnal Miklós a közösségi tanulásban lát nagy lehetőséget, szerinte a felsősök videokonferenciás eszközök segítségével korrepetálhatnák az alsósokat.

Kis Noémi Cintia azt is elárulta, miként lehet motiválni a diákokat, hogy segítsenek társaiknak. KEKSz csoport és a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány tagja elárult egy cselt, ami a Karinthy Gimnáziumban bevált: az első években pontozták a tanulók önkéntes munkáját, és a bizonyítványba is bekerültek a pontok. A tanulókat a következő tanévekben már nem jutalmazták, mégis sokan folytatták az ingyen munkát.

Rigóktól a vastagbélrákszűrésig

Hogyan lesz valakiből kutató? Legutóbb a Kutatók éjszakáján került elő a téma, de ott befutott tudósok próbálták felidézni gyermekkoruk homályos emlékeit. Most viszont egy leendő tudós, Molnár Anna beszélt arról, hogy miként ismerkedett meg a vastagbéldaganatok perifériás vérben kimutatható mRNS markereivel. Ami nincs benne a középiskolai tananyagban.

A most 17 éves lány a családjának és egy nádirigónak köszönheti, hogy közel került a biológiához. Évekkel ezelőtt, egy kiránduláson meglátott egy kismaradat, és többet akart tudni róla. Szülei vettek neki egy madárhatározót, elkezdett madárvédelemmel foglalkozni, és azóta is rendszeresen jár madárfigyelésekre. Már amikor jut rá ideje, mert emellett énekel, jazz-balettozik, színdarabban játszik, és tudományos versenyekre is jár. A már említett témával, a daganatszűrés új módszerével jutott ki Lisszabonba, a fiatal tudósok versenyére.

A Műegyetemen gépészkarán harmadéves Kajtár Máté is a családi hátteret emelte ki, mint sikere zálogát. Apukája munkahelyén találkozott azzal a problémával, hogy a földalatti tartályokból kiszivárgó üzemanyag hatalmas természeti károkat okoz, és igen nehéz megtalálni a repedéseket. Triplafalú tartályával különdíjat nyert egy európai innovációs versenyen, és aranyérmet hozott haza a houstoni fenntarthatósági olimpiáról.

Kacsalábon forgó hétfejű sárkány

A családi háttér nemcsak azt jelenti, hogy a gyermeknek meg kell találnia otthon a legjobb tudományos enciklopédiákat. Nagyon fontos a hogy a gyermekek halljanak történeteket, és nemcsak kacsalábon forgó palotákról és hétfejű sárkányokról, hanem mindenről, ami az életben fontos, mondta a TEDxYouth egyik legszínesebb előadója, Zalka Csenge Virág. Bár még ő is tanulja a mesemondást, szeretne anyukákat tanítani, hogy jól tudjanak történeteket előadni, ne csak felolvasás legyen az esti mese.

Az ő története (mármint nem a saját életéről, hanem amit előadott a szórakoztatásunkra) egy kínai császárról szólt, aki odavolt a sárkányokért, és felkérte birodalma festőit, vessék vászonra a tökéletes sárkányt. Senkinek sem sikerült, míg végül odakeveredett egy festő, aki egy évet kért a munkára. Közelgett a határidő, de vásznon egy ecsetvonás sem volt. A császár elkeseredetten dühöngött, mire a festő azt mondta, még van két perce, addig mesélje el, milyennek képzeli a tökéletes sárkányt. A császár mesélt, a festő festett, és végül megszületett a tökéletes festmény.

Ekkor megkérdezte a császár: Miért volt szüksége egy egész évre? Azért - felelte a festő -, hogy megtanulja, hogyan kell két perc alatt lefesteni. Pont ilyenek a konferenciák legkiválóbb előadói is, mint a mese főhőse. Éveken át dolgoznak és tanulnak kitartóan, érdeklődően, kreatívan, tettrekészen és szenvedélyesen, hogy utána két percben el tudják mondani mindenkinek, mi a siker receptje.