Nagyon gyorsan olvad a jég Grönlandon
Az Environmental Research Letters című online tudományos folyóiratban megjelent eredmények nem okoztak nagy meglepetést, hiszen a Meteorológiai Világszervezet (WMO) alig néhány nappal korábban jelentette be, hogy a tavalyi év - s egyúttal a véget érő évtized - a valaha mért legmelegebb volt globálisan. A meleg nem kerülte el Grönlandot sem: Nuukban, a fővárosban 1873 óta nem regisztráltak ilyen meleg tavaszt és nyarat.
Mint Marco Tedesco vezető szerző, a New York-i Városi Egyetem professzora megjegyezte, a számításoknál nem vették figyelembe a jégtáblák leválását, így a tengerszint-emelkedésben jelentkező teljes hatás nagyobb, mint ami az eredményekből következik.
Az egyes helyeken három kilométeres vastagságot is elérő grönlandi jégtakaró teljes elolvadása esetén mintegy hét méterrel emelné meg a tengerszintet; a reális forgatókönyv azonban szakértők szerint az, hogy az évszázad végéig mintegy 50 centiméterrel járul hozzá a szintemelkedéshez. A grönlandi mellett az antarktiszi jégmező tárolja a legtöbb vizet a Földön, ez a jégborítás azonban - a Nyugat-Antarktisz kivételével - úgy tűnik, hogy ellenállóbb a felmelegedéssel szemben.
Az Északi-sarkvidék olvadását gyorsítja, hogy a térségben a felmelegedés a globális átlag két-háromszorosát is elérte az elmúlt 40 évben. Grönlandon például a tavalyi nyár 3 Celsius-fokkal melegebb volt a sokévi átlagnál.
A cikkben más mutatók is jelzik a grönlandi olvadás gyorsulását: az olvadásos napok száma tavaly egyes helyeken ötvennel is meghaladta az átlagot, az olvadó terület nagysága pedig évi átlagban mintegy 17 ezer négyzetkilométerrel bővül.