![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Aki ébredt már fel szállodában, és egy pillanatra nem tudta, hol van, találkozott már a pillanatnyi emlékezetkieséssel. Norvég kutatók ezt vizsgálva állatokon végzett megfigyelésekkel arra jutottak, az emberi agy csomagban hívja elő az emlékeket - olvasható a Nature című tudományos folyóiratban. A "hotelszobás epizód" során azonban az egyik csomag késik - írták le a jelenséget. Normális esetben az emberek viszont nem veszik észre, hogy az agy egyik emlékről a másikra vált.
"Ha valaki kicsit bizonytalannak érzi magát, az azért van, mert több emlékcsomag vetekszik egymással az agyban" - fogalmazott May-Britt Moser, a Trondheimi Tudományos és Műszaki Egyetem professzora. Rendszerint az emlékezés folyamata olyan gyors, hogy a különböző emlékek közötti váltást nem érzékelhető: vizsgálatok szerint az agy másodpercenként nyolcszor tud váltani a csomagok között.
Vizsgálódásaik során a neurológusok patkányok agyrégióinak elektromos aktivitását kutatták. A rágcsálókkal végzett hosszas kísérletek révén a tudósok olvasni tudták az agysejtek aktivitásának mintáit. Mindezek alapján arra következtettek, hogy az agy az emlékek parányi csomagjai között szökdécsel.
Noha megfigyeléseik állatkísérleteken alapultak, a norvég szakemberek úgy vélik, következtetéseik az emberek esetében is helytállók. "A patkányok ugyanannyira dezorientáltak, mint mi, amikor egy pillanatra nem tudjuk, hol vagyunk. Most kezdünk bepillantást nyerni azokba a mechanizmusokba, amelyek gondolatvilágunkat vezérlik" - mondta Moser.