Csattanó hangot ad a sarki fény
További Tudomány cikkek
Az északi fény látványát már több videóban is bemutattuk korábban, azonban az ionizált légköri részecskék által keltett jelenség hangjáról eddig nem esett szó. Az állítólagos hanghatást eddig csak az északi népek legendái és rémtörténetei dokumentálták, azonban egy kutatócsoport 2000 óta mikrofonokkal kutatja az északi fények hallható változatát. A finn Aalto Egyetem munkatársai megfigyelőállomásukon egy három mikrofonból álló rendszer segítségével rögzítették a sarki fényhez köthető hangokat. Több mint száz éjszakán át rögzítettek felvételeket, az összes adat a fél terabájtot tesz ki. Az alábbi, nyolc másodperces részlet az első olyan találat, amikor mind a három mikrofon ugyanazt a hangot vette fel.
Érdekesség, hogy a hangot 2004-ben rögzítette a rendszer, ám a találatot csak nyolc évvel később, 2012 májusában vették észre a kutatók, amikor a felvételeket számítógépekre másolták. Bár a most közreadott felvételt a csoport a kutatás kritériumai miatt nem használhatja fel, az eset nem egyedülálló: a csattanó hangot 2011 szeptemberében is sikerült rögzíteni. Az időközben elkészült elemzőszoftver szerint a hang keletkezési helye nagyjából 70 méterrel a földfelszín fölött volt.
A sarki fénynek tulajdonított hangokat korábban tudományosan kevéssé megalapozottnak tartották, mondván az vagy túl magasan keletkezik, ahol a levegő túl ritka ahhoz, hogy hatékonyan vezesse a hangot, vagy nagyon alacsonyan, közel a megfigyelőhöz, viszont akkor egy eddig nem dokumentált geomágneses jelenségről van szó. A Mikko Raskinen vezette csoport ez utóbbira találhatott bizonyítékot.
Annak ellenére, hogy az eredmény egyelőre meglehetősen bizonytalan, a kutatók mégis a közlés mellett döntöttek, mert a csattanó hang új utakat nyithat az Auroral Acoustics, vagyis a sarki fény akusztikája elnevezésű projektben. Természetesen az sem utolsó szempont, hogy a nem túl népszerű kutatási terület így nagyobb figyelmet kaphat, ami épp időszerű, hiszen ha sarki fényhez valóban tartozik hangként megjelenő kísérőjelenség, az a naptevékenység 2013-ban esedékes maximumakor válik igazán könnyen megfigyelhetővé.