Máté, Mirella
7 °C
18 °C

Kvantumfizikusoké a fizikai Nobel-díj

2012.10.09. 12:00
Gunnar Öquist, a svéd tudományakadémia titkára magyar idő szerint kedden délelőtt 11 óra 45 perckor bejelentette az idei fizikai Nobel-díjasok nevét. Az elismerést megosztva kapta a francia Serge Haroche és az amerikai David J Wineland, a hivatalos indoklás szerint az "önálló kvantrumrendszerek mérésével és manipulálásával kapcsolatos módszerek kidolgozásáért". Mindkét tudós 68 éves.

A méltatás szerint a két tudós új korszakot nyitott a kvantumfizikai kísérletekben, amikor olyan kvantumoptikai vizsgálati módszereket dolgoztak ki, amivel a kvantumrészecskéket anélkül lehet megvizsgálni, hogy elpusztítanánk azokat.

Munkájuk új típusú, szupergyors, kvantumfizikán alapuló számítógép megépítéséhez vezethet el. A kvantumszámítógép talán ebben a században változtatja meg olyan radikálisan mindennapi életünket, ahogyan a klasszikus komputer tette az elmúlt században - áll a Királyi Akadémia közleményében.

Haroche először a gyerekeit, aztán a kollégáit hívta fel, és egyelőre fogalma sincs, hogy fogja megünnepelni a kitüntetést. Elmondása szerint olyan sok más terület nyerhetett volna, hogy nem nagyon foglalkozott a dologgal, és főleg idén nem várta volna, hogy őt tüntetik ki. A friss Nobel-díjas több kérdésre is válaszolt, de a telefonvonal folyamatos recsegése miatt a válaszok nagy részét nem lehetett érteni.

Serge Haroche a College de France professzora, az Amerikai, az Európai, és természetesen a Francia Fizikai Társaság tagja, amerikai kollégájához hasonlóan többszörösen elismert kutató.

David J. Wineland jelenleg a National Institute of Standards and Technology kutatója a coloradói Boulderben. Az Amerikai Tudományos Akadémia és az Amerikai Fizikai Társaság tagja, és korábban számos fizikai kutatói díj birtokosa.

Domokos Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézetének Kvantumoptikai Osztályának kutatója szerint nem túlzás az úttörő jelző a két díjazott munkájával kapcsolatban. „A kvantumfizika hosszú ideig csak gondolatkísérletek útján fejlődött, de ahhoz, hogy egy-egy atomból vagy fotonból álló, önálló kvantumrendszereket vizsgálhassunk, Haroche és Wineland – egymástól független – kísérletsorozatára volt szükség" – mondta Domokos, akinek Haroche korábban témavezetője is volt. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményeit láthatjuk a mindennapokban a kvantumfizika fejlődésének, a magyar kutató szerint a különlegesen pontos időmérést lehetővé tevő atomóra a legjobb válasz.

Tavaly az univerzum tágulásának megfigyelése ért díjat

Tavaly három amerikai csillagász megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat. Saul Perlmutter, Brian Schmidt és Adam G. Riess távoli szupernóvák megfigyelése által felfedezték, hogy az univerzum gyorsuló ütemben tágul. A Perlmutter, illetve a Schmidt és Riess által vezetett két kutatócsoport egymástól függetlenül jutott a felfedezésre.

A fizikai Nobelt először 1901-ben osztották ki, akkor a német Wilhelm Conrad Röntgen kapta a díjat a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért. A díjat háromszor is magyar tudós kapta meg. Első Nobel-díjasunk, Lénárd Fülöp is fizikus volt: ő 1905-ben katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért kapta az elismerést. 1963-ban Wigner Jenőnek ítélték a díjat, megosztva kapta az amerikai Maria Goeppert-Mayerrel és a német J. Hans D. Jensennel. Wigner az indoklás szerint az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztésével érdemelte ki a Nobelt, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására. A legutóbbi fizikai Nobel-díjasunk Gábor Dénes volt 1971-ben, ő a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséért kapta a díjat.

Egy év alatt választják ki a győztest

A kiválasztási folyamat a kihirdetés évét megelőző esztendő szeptemberében kezdődik. Ekkor küldik ki a jelölőíveket annak a 3000 embernek, aki ajánlást tehet. A jelölők jellemzően híres egyetemek kiválasztott professzorai, korábbi (fizikai vagy kémiai) Nobel-díjasok, illetve a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjai. A jelölés határideje a következő év január 31-e, az ívek beérkezése után összeül a Nobel-bizottság, és a 250-350 jelöltből kiválasztja a leginkább alkalmasakat. A bizottság ezután márciusban és májusban az adott területek szakértőivel konzultál, ezt követően legkésőbb augusztusig összeállítják az Akadémiának szeptemberben továbbküldött erősen szűkített jelöltlistát. A jelöltek közül csak a nyertes neve lesz ismert, a többi jelölt neve 50 évig titok marad.

A javasolt tudósok közül (a fizikai, kémiai és a közgazdasági) az Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjai választanak, a döntést októberben teszik közzé, a díjat pedig december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban. A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé idén, a gazdasági válságra tekintettel, a szokásos tízmillió svéd koronás csekk helyett csak nyolcmilliós jár, ez nagyjából 264 millió forintnak felel meg.