Csökkentenék a gyógyszerek okozta környezetszennyezést
A Debreceni Egyetem kutatócsoportja a gyógyszerek okozta környezetszennyezés ellen dolgoz ki új módszereket a következő két évben. Joó Ferenc akadémikus, a program szakmai vezetője pénteken elmondta, hogy az összehangolt munkát 900 millió forintos pályázati forrásból fogják finanszírozni.
A célzott kémiai és biológiai alapkutatások környezeti szennyezők felszámolására (ENVIKUT) nevű projekt keretében a résztvevők olyan kémiai, biológiai és fizikai alapkutatásokat folytatnak, amelyek új, hatékony eljárások alapjainak kidolgozásához vezethetnek. Ezek segítséget nyújthatnak a környezetbe jutó szerves és szervetlen szennyezések, köztük kiemelten a gyógyszerek és maradványaik, halogénezett szénhidrogének és fenolok, toxikus fémek és fémvegyületek lebontásához, illetve eltávolításában.
Jóó elmondta, hogy a Debreceni Egyetem Kémiai és Biológiai Intézetének, továbbá az MTA Atommagkutató Intézet érintett laboratóriumának kutatói hosszabb ideje folytatnak sikeres kutatásokat a katalitikus oxidáció és redukció, a fémionok komplexeinek vizsgálata és gyakorlati felhasználása, környezeti szennyezők toxicitásának megállapítása terén. Ezek az ismeretek kiválóan hasznosíthatóak az említett kutatásokban. A tervezett munka egyik vezérelve a szennyezések felszámolása helyett azok megelőzése, így például olyan MRI kontrasztanyagok előállítása, amelyek környezetre ártalmatlan fémionokat tartalmaznak.
Joó Ferenc elmondta, hogy a projekttől azt várják, hogy bővüljenek az ismereteik az említett környezeti problémák részleteiről, és új, hatékony, adott esetben szabadalmaztatható módszereket, eljárásokat, termékeket dolgozzanak ki. A közvetlen kutatási tevékenység mellett a projekt fontos része az egyetemi hallgatók és doktoranduszok képzése, például hazai és nemzetközi iparjogvédelem terén. Joó szerint a projekt eredményeinek nemzetközi szinten való megjelenítése, továbbá több kisvállalattal, illetve más hazai és külföldi intézménnyel történő szorosabb együttműködés is pozitív hozadéka lehet.
A kutatásban várhatóan összesen százhúszan vesznek részt; az egyetemi oktatók, kutatók, doktori és MSc hallgatók, valamint technikai munkatársak között 14 külföldi kutató is van. A projekt az MTA Atommagkutató Intézetének közreműködésével, európai uniós támogatásból, hazai társfinanszírozással valósul meg 2015. április 30-ig.