Friderika
9 °C
18 °C

Ha vörös az ég alja

2013.03.09. 08:06
Összegyűjtöttük a legfontosabb időjáráshoz kapcsolódó népi jóslatokat, amelyekből megfelelő szakképesítés és OMSZ nélkül is megtudhatja, milyen időjárásra számíthat.

Talán a legismertebb a békához kötődik, befőttes üvegbe kell tenni a levelibékát egy létrával és egy kis vízzel. Ha a béka felmegy a létra tetejére, akkor napos lesz az idő, ha elbújik az alján, akkor esőre számíthatunk. A békás kísérletnek ugyan nincs tudományos alapja, de az emberek számtalan olyan megfigyelést tettek, amely alapján jó eséllyel meg lehet jósolni a következő napok időjárását. Persze itt is fenntartásokkal kell kezelni a jóslatokat, de a szakképesített meteorológusokra is igaz, hogy nem tudják megmondani egy héttel előre, milyen időre számíthatunk.

Ess, eső, ess

Kezdjük rögtön a legfontosabbal, az esővel. A népi megfigyelések szerint több tucatnyi jelből következtethetünk arra, hogy eső közeleg. Érdemes esernyőt vinni, ha udvara van a Holdnak, ha szivárvány látszik a Hold körül, ha nagyon sárga a Hold, ha reggel szivárvány van, ha a távoli hegyek közelinek látszanak, ha messzire hallatszik a vonat vagy épp a patak csobogása.

Az állatok viselkedése is előrejelezheti az esőt, például erősebben csípnek a legyek, alacsonyan szállnak a fecskék, sokat károg a varjú, gyorsan futkároznak a hangyák, gyakrabban kukorékolnak a kakasok, füvet esznek a kutyák. A népi megfigyelések szerint néhány anyag tulajdonsága is megváltozik, például nehezebb kihúzni a dugót, a kender szálai összekuszálódnak, a hajszálak megnyúlnak, a só összeáll.

Az erős szelet jelzi, ha vörös az ég alja, vörösnek tűnik a Hold, a Nap is vörös napfelkeltekor. Száraz meleget jelez a bőséges harmat, ha a tücsök éjszaka ciripel, a fecske és a pacsirta magasan száll, a pók hálója közepén van, a háziállatok nyugodtak. Nem jelent jót, ha a kakas éjszaka kukorékol, mert akkor változik az időjárás.

Régen hosszú távú előrejelzéseket is tettek a természet megfigyelésével. Korai télre utal, ha a vadludak már szeptemberben délnek indulnak, de enyhülést jelez, ha kora tavasszal megjöttek a fecskék. A hosszú telet jelzi, ha a vakondok ősszel magasra túrnak és a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek.

Neves napok

A néphagyomány számtalan névnaphoz is köt időjárással kapcsolatos jóslatot. Januárban vízkereszttel kezdődik a sor, ha ezen a napon olvadás vagy fagy van, akkor hosszú lesz a tél, ha havazik, akkor hamar kitavaszodik. Ha száraz az idő, zivataros lesz a nyár, ha esik, akkor csapadékos a tavasz. Január 18-a , Piroska napja az első, úgynevezett negyvenes időjósló nap, ebből több is van az évben, a leghíresebb ezek közül Medárd. Ha tehát „Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.

Február 2-án állatok jósolják meg a tavasz eljövetelét, Magyarországon két állatkerti medve árnyékát lesték a gondozók, szerencsére Vali és Defoe nem látta meg az árnyékát, így az idén korai tavaszra számíthatunk. Ugyanezt jósolta Punxsutawney Phil, a mormota. Dorottya és Julianna a két soron következő fontos névnap, a mondás szerint „ha Dorottya még szorítja Julianna tágítja”. Ha Zsuzsa napján megszólal a pacsirta, közel a tavasz, de ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.

A meleg márciusban jön el, Sándor, József és Benedek (március 18., 19., 21.) névnapokon, ők azok, akik zsákban hozzák a meleget. Egészen április 24-ig várni kell a következő jelentős névnapra. Ha György napja előtt kuruttyolnak a békák, akkor száraz lesz a nyár, ha utána, akkor korán beköszönt a nyár. Május 12-14-én a Fagyosszentek jönnek, Pongráccal, Szerváccal és Bonifáccal.

Június 8., vagyis Medárd a következő negyvenes időjósló nap, ha ezen a napon esik, akkor a következő negyven napon is esni fog, de ha száraz lesz az idő, akkor negyven napos lesz a szárazság. Még egy negyvenes nap van júniusban, ez Szent Iván-éj, amilyen időjárás van ezen a napon, hasonló lesz a következő negyven napban is. Júliusban és augusztusban alig van jeles névnap, egészen szeptember 1-ig kell várni a következő jóslatra. Ha Egyed napján esik, akkor enyhe tél lesz, mondja a népi bölcsesség. Ha szeptember 5-én, Lőrinc napján süt a nap, akkor kellemes lesz az ősz.

Októberben már a téli jóslatok jönnek elő, ha október 21-én, Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig az marad, ha 26-án, Dömötör napján hideg szél fúj, akkor hideg lesz a tél is. Novemberben már azt is megtudhatjuk, hogy milyen lesz a karácsonyunk. Ha november 19-én havazik, akkor karácsonykor is lesz hó. A november 25-ei Katalin naphoz kapcsolódó jóslatot mindenki ismert, hiszen ha „Katalin kopog, a Karácsony tocsog”.

December 13-a után érdemes figyelni a következő 12 nap időjárását, Luca napjától kezdődően minden nap egy-egy hónapot jelöl, a hagyomány szerint minden hónap olyan lesz, mint a megfelelő nap időjárása. Ha esik, akkor esős lesz a hónap, ha süt a nap, akkor napsütéses. Tavaly december 15-én esett az eső, ez pedig azt jelenti, hogy esős lesz a március is.