Mennyire erős a 4,8-as földrengés?
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Kutatók mérései szerint 2013. április 23-án éjjel 0 óra 28 perckor a Richter-skála szerinti 4,8-as erejű földrengés rázta meg az országot. Az epicentrum a Heves megyei Heves város közelében, Átány-Tenk-Erdőtelek térségében volt.
Szanyi Gyöngyvér, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa elmondta, hogy a 4,8-as mérés az automatikus helymeghatározó, illetve skálamagnitudó-meghatározó rendszer alapján készült. A szakemberek később manuálisan is kiértékelik a méréseket, tehát ez még nem végleges adat. „Amikor meg akarjuk határozni egy földrengés magnitúdóját, akkor a szeizmológiai állomásokra beérkező hullámok érkezési idejét pontosan meg kell állapítani". Ezt az automatikus rendszer nem tudja olyan pontosan elvégezni, mint a szakemberek. Ha megvannak ezek az adatok, akkor tudják meghatározni a rengés magnitúdóját is. De a mostani érték is nagyjából jó. (Frissítés: azóta elkészült a manuális meghatározás, amely ugyanezt az eredményt adta.)
A földrengés fészke 8 kilométeres mélységben volt. Ha ennél mélyebben lett volna, sokkal kevésbé lehetett volna érezni a felszínen. Magyarországon ez átlagos fészekmélységnek számít, semmi rendkívüli nincs benne. Az is gyakori, hogy egy viszonylag nagy rengést távol is érzékelnek; a mostanit 100 kilométerre is lehetett érezni.
A 4,8-as amplitúdó viszont hazai viszonylatban erősnek számít, a legutóbbi hasonló méretű 2011 januárjában volt (egy 4,5-ös) Oroszlányban. Ezelőtt 2006. december 31-én egy 4,1-est mértek Gyömrőben, a berhidai földrengés pedig 1985. augusztus 15-én volt (4,9-es erejű).
A rengések nagysága és kipattanási ideje is statisztikai ingadozást mutat, átlagban nem ilyen gyakoriak, mint ahogy az a mostani és az oroszlányi rengés alapján feltételezhető lenne, most éppen így alakult. Ilyen csak 15-20 évente szokott lenni.
Richter-skála
A földrengések erősségét a Richter-skála szerint mérjük, műszeres megfigyelések alapján. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos.
magnitúdó | a rengés ereje | a pusztítás mértéke | a hasonló erejű rengések gyakorisága |
---|---|---|---|
<2,0 | mikrorengés | csak műszerekkel érzékelhető | naponta 8 000 |
2,0‑2,9 | rendkívül gyenge | a legtöbb ember még nem érzékeli | naponta 1 000 |
3,0‑3,9 | nagyon gyenge | általában érzékelhető, károkat még nem okoz | évente 49 000 |
4,0‑4,9 | gyenge | a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek | évente 6 200 |
5,0‑5,9 | közepes | a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek | évente 800 |
6,0‑6,9 | erős | erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50‑80 km távolságban is | évente 120 |
7,0‑7,9 | igen erős | súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja | évente 18 |
8,0‑8,9 | nagyon erős | súlyos károk több száz kilométeres körzetben, többméteres lezökkenések, hegyomlások | évente 1 |
9,0‑9,9 | rendkívüli erejű rengés | rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj | átlagosan 20 évente fordul elő |
≥10 | globális katasztrófa | a földkéreg kettéreped, a törésvonalak tovább húzódnak, hihetetlen pusztítás | még nem történt |
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.