Gyula
8 °C
21 °C

Természettudományos labor nyílt Szegeden

2013.05.10. 16:36

A természettudományos oktatás regionális központjává emeli a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumát az intézménynek otthont adó épület padlásterében kialakított új laboratórium – mondta Csiszár Imre, az intézet vezetője. Az igazgató szerint a Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (SzeReTeD) minden szempontból megfelel a 21. századi oktatás követelményeinek. Az új infrastruktúra kialakításához az SZTE 168 millió forint európai uniós támogatást nyert.

A labor 250 négyzetméteren helyezkedik el a kiszolgálóegységekkel együtt. Két helyiségben 20-20 diáknak a foglalkoztatására van lehetőség. Az egyikben kémia-biológia-, míg a másikban a fizika-földrajzkísérleteket lehet végezni. A tananyagfejlesztés elsősorban ebből a négy természettudományos tárgyból történt meg.

A központ a régióból 18 partnerintézménnyel, általános- és középiskolával fog együtt dolgozni. A laborba a délelőtti órákban tanulócsoportok érkeznek, és laborgyakorlatokon vesznek részt. Délután tehetséggondozási, szakköri foglalkozások is lesznek. A tervek szerint a labor a szélesebb nyilvánosság felé is nyit, ami azt jelenti, hogy különböző foglalkozásokkal, a korosztályoknak megfelelő tematikus programokkal népszerűsítik majd a tudományokat, várhatóan ősztől.

Szabó Gábor, az SZTE rektora elmondta, hogy az egyetem mindenben támogatja iskoláját, hogy a modern természettudományos oktatást fejlessze. A mai közoktatásban több területen is újragondolásra van szükség, de a természettudományi területen már jelentős probléma van. Idén ennek ellenére az egyciklusú tanárképzés megjelenése miatt úgy tűnik, hogy többen jelentkeztek erre a szakra, mint tavaly.

Fontos a gyakorlati oktatás

Pálinkás József, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerencsésnek tartja, hogy országosan egyre több hasonló laboratórium nyílik. Ezek azért fontosak, mert az utóbbi időben az oktatás eltávolodott a közvetlen tapasztalatoktól. Pálinkás szerint ez azért probléma, mert az emberiség szinte minden tudását tapasztalatok, megfigyelések, kísérletek útján szerezte, de manapság éppen a technika fejlődése miatt tűnik úgy, mintha az ismeretek tapasztalat nélkül is megszerezhetők lennének. Ahhoz, hogy a tudás tényleg rögzüljön és tudássá váljon, tapasztalat kell, ezt pedig a hasonló laborok biztosíthatják, mert ezek biztosítják az érdeklődés felkeltését és kielégítését.

Pálinkás szerint nagy baj van a természettudományos tanárképzésben. Ennek sok okát látja, egyebek mellett a tanári fizetések versenyképtelenségét. Mint elmondta, ezek a laborok egyedül nem fogják megoldani a gondokat, de a tanárok számára is motiváló tényezők lehetnek, mivel élményszerűen oktathatnak, nem csak képleteket magyarázhatnak a tanulóknak a könyvekből.