![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Megtalálhatták a legősibb madarat
Egy Kínában talált dinoszaurusz oldhatja meg a rejtélyt, hogyan fejlődtek ki a madarak. A nemrég megtalált madarat Aurornis xuinak nevezték, az aurora a latin hajnal, az ornis a görög madár, a xui pedig a megtalálót, Xu Xinget jelöli a névben.
![923 10151600150899641 1390992111 n](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/432/4325/43256/4325626_3dfd85af5b7a21b8ca19f4b5b9ac7e69_wm.jpg)
A dinoszaurusz nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élhetett, a jura korszak közepe-vége felé. Nagyjából 51 centiméter lehetett a hossza, fogai voltak, amelyekkel feltehetően rovarokat evett.
Az állatnak négy szárnya lehetett, kettő a karjai helyén, kettő a lábai mentén. Ezekkel a szárnyakkal még nem tudott igazából repülni, inkább siklott velük. A megtalált felnőtt példány különösen jó állapotban van.
Egy korábban talált fosszíliát, a 150 millió évvel ezelőtt élt Archaeopteryxet gondolták eddig a legkorábbi primitív madárnak. Pascal Godefroit, a Royal Belgian Institute of Natural Sciences kutatója szerint azonban a most felfedezett dinoszaurusz megkérdőjelezi ezt, valószínűleg korábbi, mint az Archaeopteryx.
A kutatóknak még nem sikerült meghatározni Aurornis xui pontos helyét a dinoszauruszok családfáján. A felfedezés azt mutatja, mennyire hasonlóak voltak a dinoszauruszok egyes csoportjai egymáshoz, például a dromaeosauridák és a troodontidák. Mindkét csoport a therapodák családjához tartozott, vagyis apró, két lábon járó húsevők voltak.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)