Emília
18 °C
26 °C

Több száz cölöpön áll majd a szegedi szuperlézer

2013.06.01. 17:55
Második fázisba ért a 61 milliárd forintból megvalósuló, régóta húzódó szegedi szuperlézer, amely ezer új munkahelyet is teremthet. A tervek szerint a tudományos kutatás 2016-ban kezdődik el. Agyagos, iszapos a talaj a kutatóközpont tervezett helye alatt, ezért 14 kilométernyi speciális cölöpön áll majd az épület.

Az Exreme Light Inftrastructure (ELI) lézerközpont megvalósítását előkészítő projekt második fázisáról tartottak pénteken sajtótájékoztatót Szegeden, az egyetem Rektori Hivatalában. Ez a fázis csaknem kétmilliárd forintba kerül.

A beruházás Szeged külvárosában, az egykori szovjet laktanya területén zajlik, itt már lőszermentesítettek, eltávolították a cserjéket, valamint elvégezték az infrastruktúra előkészítését is. A közbeszerzések nyáron indulhatnak el a lézerberendezések komponenseire, illetve teljes lézerberendezésekre.

Iszapos a föld, cölöpökre rakják

14 kilométer cölöpalapon összesen 823 cölöpön áll majd az épület – ismertette Hegedűs Tamás, az ELI-HU Nonprofit Kft. magasépítési mérnöke. A termikus stabilitás eléréséhez fontos a rezgésmentesítés, hiszen a szuperlézer kutató központ alatt semmilyen rezgés nem lehet. A szegedi talaj egyébként nem kedvez ennek, hiszen egyes mélységekben agyagos, homokos, iszapos a föld, ezért van, ahol 45 méter mélységbe kell lefúrni. Az előkészítő szakasz kilenc hónapig tart majd.

A teljes kutatóközpont 24 ezer négyzetméteres lesz, ebből a Fekete Doboz névre keresztelt főépület 6200 négyzetmétert tesz ki. Az egész komplexum energiaigénye 50 megawatt, ebből legalább 50 kilowattot megújuló energiaforrásból fedeznek majd, használnának például termálvizet és napkollektorokat. Az ELI-ben lesz majd könyvtár, valamint parkok és kerti tó is.

Szent-Györgyi Albert reinkarnációja

„Az ELI olyan jelentőségű Magyarországnak, és főleg Szegednek, mintha Szent-Györgyi Albert reinkarnálódna technikai formában” – mondta B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. Nemcsak a szegedi szuperlézer, hanem a köré telepedő tudományos park is nagy lehetőség a kutatási eredmények pénzé tételében. Az ELI arra is nagy lehetőség, hogy véget érjen az a tendencia, hogy a hazai kutatási eredmények nem itthon hasznosulnak.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU ügyvezető igazgatója szerint a szuperlézer központ nem költözik el majd öt-tíz év múlva az olcsóbb munkaerő reményében, mint egy autóipari beszállító: „Hosszú évtizedekig meg fogja határozni Szeged életminőségét és az itt élők gondolkodását is.” Már most jelentős az érdeklődés az ELI, és az köré tervezett tudományos park iránt is. A kormány áprilisi döntése nyomán már Brüsszelben, az Európai Bizottság asztalán hever a jövőbeli tervekhez és a projekt megvalósításához szükséges támogatási kérelem.

Segíthet a rákkutatáson

Osvay Károly, az ELI tudományos csoportvezetője szerint az ELI csak akkor lehet sikeres, ha nemcsak a régióból, hanem az egész országból részt vesznek annak munkájában. 2020-ig ezer specialistára lesz szükség a lézerközpontban, például fizikusokra, biológusokra, mérnökökre, mérnök informatikusok továbbá szakmunkásokra és technikusokra is.

A jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezés segítségével jelentős előrelépés történhet néhány súlyos betegség, például az Alzheimer-kór, a rák gyógyításában, de és a számítástechnika területén is látványos eredmények születhetnek az ELI-nek köszönhetően.