Nincs ellenszere, de túlélhető
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
A nyugat-nílusi lázat okozó vírus már tíz emberrel végzett Szerbiában. A múlt hétfői híradások még csak négy halálos áldozatról számoltak be, mostanra viszont 82-en fertőződtek meg a betegséggel. Bár félelmetesnek tűnhet, hogy egy egzotikusnak tűnő afrikai vírus bukkant fel a közelben, ami halálos áldozatokat szed, nincs ok a pánikra. A nyugat-nílusi láz már a hatvanas évek óta jelen van Magyarországon is. Tavaly augusztusig négyen fertőződtek meg itthon a betegséggel, de egyik sem végződött halállal.
A nyugat-nílusi lázat kiváltó vírust 1937-ben fedezték fel Ugandában. Az első nagyobb járvány Egyiptomban tört ki 1950-ben; Magyarországon tíz évvel később tűnt föl. A szúnyogcsípéssel terjedő betegség 1999-ben az észak-amerikai kontinensre is eljutott.
A szúnyogok többnyire úgy kapják el a fertőzést, hogy fertőzött madarakat csípnek meg. A vírus ugyanis a madarakat sem kíméli, ráadásul súlyosbítja a helyzetet, hogy az állatok gyakran nem mutatják a fertőzés tüneteit. (Ennek ellenére 1999 után, miután a vírus az észak-amerikai kontinensre is eljutott, hatalmas pusztítást végzett az amerikai varjak között.)
Szoptatni még lehet
A fertőzött vért hordozó szúnyogok ezek után embereknek, illetve más emlősöknek is továbbadhatják a betegséget. Az állatokról nem terjed emberre a betegség, ahogy emberről emberre sem; a kórt csak a szúnyogok terjesztik az emberek között. Egészségügyi beavatkozásoknál, például vérátömlesztésnél vagy szervátültetésnél előfordulhat, hogy a páciens fertőzött vért kap; az Egyesült Államokban épp ezért ellenőrzik a vérkészleteket, hogy megakadályozzák a vírus terjedését.
Babakocsiban alvó kisgyerek Belgrád belvárosában
Fotó: Marko Djurica / Reuters
Vannak arra utaló jelek, hogy a vírus a terhesség alatt továbbterjedhet az anyáról a gyerekre, például a szülés vagy a szoptatás közben. Mivel erre csak közvetett bizonyítékok vannak, az orvosok többnyire azt tanácsolják a terhes nőknek, hogy folytassák a szoptatást; a fertőzés kockázata elhanyagolható az anyatejes táplálás előnyeihez képest.
Nincs ellenszere
A nyugat-nílusi láz igen alattomos betegség. Az esetek nyolcvan százalékában a beteg tünetmentes marad, és fogalma sincs róla, hogy elkapta a vírust. Ha az orvos gyanakszik, egy vérminta alapján megállapíthatja, hogy a szervezetben megtalálhatók-e a vírushoz köthető antitestek. A lumbálpunkció, az agy-gerincvelő folyadék megcsapolása szintén felfedheti a betegséget, a vírus ugyanis agy- és gerincvelő-gyulladást okozhat, illetve az agy-gerincvelő folyadékba is bejuthat. Az ilyen esetek száma azonban elhanyagolható, a súlyos szövődmények inkább az idősebbeket és a gyerekeket érintik.
Az influenzaszerű tünetek 3-14 nappal a szúnyogcsípés után jelentkezhetnek. A vírusfertőzés lázzal, fejfájással, izom- és szemfájdalmakkal jár; a karon, a háton és a mellkason kiütések is kialakulhatnak. Általános levertség, fáradtságérzet, hányinger és mirigyduzzanat is jelentkezhet. Ezek a tünetek általában 3-6 napig megmaradnak; súlyosabb esetekben hetekig, akár hónapokig is húzódhat a betegség.
Így néz ki a nyugat-nílusi láz vírus mikroszkóp alatt
Fotó: Bsip / Europress / Getty
A vírusfertőzés komolyabb szövődményekkel is járhat: ilyen a fejfájás, a magas láz, a zavarodottság, a csökkenő koncentrációs készség, a mirigyek megduzzadása vagy a komolyabb izomgörcsök. Ritka esetekben a beteg kómába eshet, vagy – ahogy a mostani, szerbiai esetnél is történt – bele is halhat a fertőzésbe. Bár a betegek többsége felépül, a vírus maradandó memóriazavarokat, illetve agykárosodást is okozhat.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a kór nem gyógyítható; a fertőzést a testnek kell legyőznie. Ha a betegség nem túl súlyos, otthon lábadozva is ki lehet heverni, de komolyabb szövődmények esetén kórházi kezelést igényel. Ilyenkor intravénás folyadékokkal és légzéssegítő eszközökkel segítik a beteget, hogy megelőzzék az olyan szövődményeket, mint a tüdőgyulladás.
A lovakat megöli, ugye?
A nyugat-nílusi láz ellen nincs biztos védekezési módszer. A szakértők azt tanácsolják, hogy ha fertőzött területre utazunk, kenjük be magunkat rovarriasztó szerekkel, illetve viseljünk hosszú nadrágot és pólót. A fertőzés kockázata késő tavasszal, nyáron és kora ősszel a legmagasabb, és elsősorban a mocsaras, pocsolyás, vizes területeket érinti, mivel a szúnyogok ezt szeretik a legjobban. A rovarok különösen hajnalban és alkonyatkor aktívak; ha tehetjük, ilyenkor érdemes otthon maradni.
Nyugat-nílusi lázat hordozó szúnyogok egy laborban
Fotó: Jeff Topping / Europress / Getty
Bár halálos is lehet, a nyugat-nílusi láz jellemzően nem túl veszélyes betegség, és a fertőzés kockázata is elhanyagolható: az érintett területen 1 a 300 ezerhez az esélye annak, hogy fertőzött szúnyog csíp meg bennünket. A kór elsősorban a lovakat veszélyezteti; állatok között a vírus sokkal nagyobb pusztítást végezhet, mint emberek között. Épp ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy akinek ménese van, gondoskodjon a lovak beoltatásáról. Noha a nyugat-nílusi láz ellen nincs az emberen is használható oltóanyag, létezik egy vakcina, ami megóvja a lovakat a betegségtől.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
