![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Frissítik a Rosetta leszállóegységének szoftvereit
A Rosetta űrszonda januárban ébredt fel két és fél éves hibernációjából, megkezdte a Csurjumov-Geraszimenko üstökös megközelítését és a tervek szerint Philae nevű leszállóegysége novemberben száll le az üstökösmagra. Ezzel ez lesz az első űrszonda, amely nemcsak megközelít egy üstököst, de le is száll rá.
A leszállóegység központi vezérlő és adatgyűjtő rendszerét magyar kutatók fejlesztették, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Űrkutató Csoportja tudósai vettek részt. A csoport most is aktívan vesz részt a németországi Rosetta Műveleti Központ munkájában.
![Philae on the comet Front view](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/575/5752/57528/5752822_78f01631f83925dffba3131817f74cbb_wm.jpg)
A Rosetta űrszonda 2004. március 2-án indult el Francia-Guayanából. Indulása után többször megkerülte a Napot, többször elhaladt a Föld és a Mars mellett, két kisbolygóval is találkozott, 2008-ban a 2867 Steins bolygóval, 2009-ben a 21 Lutetia kisbolygóval. Az eltelt tíz év alatt a kutatók nagyon sok új ismeret szereztek a Csurjumov–Geraszimenko üstökösről, így pontosítani kellett a leszállóegység szoftverein, hogy hiba nélkül történjen a történelmi találkozás.
Az új ismeretek birtokában pontosított fedélzeti szoftver tesztjei sikerrel zárultak a kölni Német Légi és Űrrepülési Központ (Deutsches Zentrum für Luft und Raufahrt – azaz DLR) a leszállóegység földi referencia modelljén – tudtuk meg Baksa Attilától, a csoport vezető fejlesztőjétől. Az új szoftver változatot átvette az Európai Űrügynökség darmstadti irányító központjában lévő Rosetta Küldetés Műveleti Központ.
A tervek szerint innen a hét végén, március 28-án töltik fel az üstökös felé 30 ezer km/h sebességgel száguldó űrszondára. Ebben az időszakban a magyar szoftverfejlesztő csapat több tagja (Balázs András, Baksa Attila, Pálos Zoltán) személyesen is segítik majd kölni DLR-ben található Leszállóegység Műveleti Központ mérnökeit a szoftver feltöltés és tesztelés műveleteiben.
Az üstökös azért ilyen fontos, mert magja a Naprendszer ősi anyagát hordozza. Ennek tanulmányozásával a kutatók többet megtudhatnak a Naprendszer keletkezéséről. Erre utal az űrszonda elnevezése is, azt remélik, hogy ez az üstökös lesz a Naprendszer kutatásának rosette-i köve.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)