Génkezeléssel a duplasonkás szendvicsért

Aki szereti a sonka kövérjét, és szívesen fogyaszt embereken nem tesztelt, ezért ki tudja, mennyire veszélyes biológiai atombombákat, valószínűleg könnyes szemmel nézi az itt látható fotókat. A génmódosított sertéseknek olyan combjuk van, mintha szobabiciklivel hajtanák a saját moslékadagolójukat.

Pedig ilyesmiről szó sincs. A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a nemzetközi kutatócsoport által alkalmazott génmódosítás sokkal kevésbé durva beavatkozás, mint az ilyenkor szokásosak. A tudósok épp csak egy picit módosítottak a disznó génjein, ahelyett, hogy más fajból átemelt genetikai információt ültettek volna beléjük. Ez fontos különbség, mert így könnyebben elérhető, hogy a vásárlók és a szabályozó testületek is elfogadják a feltuningolt disznókat.

Ezt az eredményt tenyésztés és nemesítés révén is elérhetnénk, de az évtizedekig tartana.

– mondta a kutatást vezető Jin-Szu Kim, a Szöuli Nemzeti Egyetem szakértője.

A kutatók 32 malacmagzat génállományát módosították a legmodernebb genetikai eljárásokkal, úgy, hogy a combizmaik a normális ponton túlmutatóan fejlődjenek. Ez sikerült, mert az állatok úgy néznek ki, mintha a kolumbiai drogfutárok módszerét követve a végbelükben próbálnának töklámpást csempészni. Bár így az állat hasznosítható húsa sokkal több lehet a normálisnál, problémát jelent, hogy a klónok közül csak 13 élt 8 hónapnál tovább. Július 2-ra már csak ketten maradtak életben, és csupán egy volt egészséges közülük.

A kutatók leszögezték, hogy

ezzel termékenyítenék meg a tisztességes, konzervatív, téeszistállóba született sertésanyákat. Ha a módosított gén tovább öröklődik, az azt jelenti, hogy az anyakocák izmos combú kismalacokat szülnének, akiket már nem kéne mindenféle kutatóknak műszerrel bökdösniük magzatkorukban, csak visítva beleszületnének a világba.

Ehhez viszont a jogalkotóknak is lesz egy-két szava. A ma érvényben lévő szabályozások nem engedélyezik génmódosított állatok húsának fogyasztását. Nem mintha nem próbálkoznának vele. Az Aquabounty Technologies például fejlesztett már az átlagosnál kétszer gyorsabban növő lazacot; a Frankfish nevű példányokat már húsz éve vizsgálja az FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság. És ne feledkezzünk meg az Enviropig nevű disznófajról se, amit a kanadai Guelph-i Egyetemen génmódosítottak úgy, hogy környezetbarát trágyát kakáljon. Ezt a projektet végül a vásárlók tiltakozása miatt állították le. Innen ered a kevéssé ismert, de mostantól remélhetőleg azzá váló hasonlat, hogy „méregeti, mint biofarmer a környezetbarát disznószart”.

Addig egyék a serrano sonkát és a Jamón ibéricót, amíg tehetik.