Az okos emberek is előítéletesek, de hülyének lenni még mindig rosszabb
További Tudomány cikkek
Korábbi tanulmányok már kimutatták az összefüggést az alacsony szintű kognitív készségek és az előítéletességre való hajlam között, de ez nem jelenti azt, hogy az intelligens embereknek ne lehetnének előítéleteik. Egy új tanulmány megerősítette ezt az elméletet.
Két szociálpszichológus, Mark Brandt és Janet Crawford egy kutatásban összesen 5914 alany kognitív készségeit és előítéleteit elemezték. A tanulmányuk a „Megválaszolatlan kérdések a kognitív készségek és az előítélet összefüggéseiről” címet kapta. Az előítéletek megalapozottságát és az értékítéleteket a kutatásban figyelmen kívül hagyták; csak azt vizsgálták, hogy az alacsony és magas szintű kognitív készségek milyen előítéleteket szülnek.
A résztvevők kognitív készségeit több, az intelligenciahányados vizsgálatára is alkalmas teszttel mérték föl. Brandt és Crawford eredményei alátámasztották a korábbi megállapításokat:
- Akiknek alacsonyabb szintűek a kognitív készségei, azok többnyire a nem hagyományos értékeket vagy liberális eszméket hirdető csoportokkal szemben előítéletesek, illetve az úgynevezett low choice csoportokkal szemben. Az ide tartozókkal szemben a bőrük színe, a nemük, illetve a szexuális beállítottságuk miatt előítéletesek – vagyis a kritizált tulajdonságaikat nem tudatos értékválasztás, hanem születési adottságok határozzák meg.
- A magasabb kognitív készségszintű alanyoknál a helyzet a visszájára fordul. Minél intelligensebb volt egy résztvevő, annál nagyobb valószínűséggel kerültek a célkeresztjükbe azok, akik magukat konvencionálisnak vagy konzervatívnak tartották. Ezeket high choice csoportoknak hívják: a velük szemben érzett előítéletek nem a születési adottságok, hanem az értékválasztás mentén alakulnak ki.
A kutatók szerint a jelenségnek elsősorban öndefiníciós okai lehetnek. Sokkal könnyebb elfogadni, hogy mi milyenek vagyunk, ha tudjuk, hogy vannak a másikak, akik nem olyanok, mint mi. Ha a másik egy hülye buzi, vagy egy hülye konzervatív, minél messzebb van, annál jobb.
Az emberek nem szeretik azokat, akik különböznek tőlük. A különböző világnézetű emberek degradálása segít megerősíteni a saját világnézet helyességét.
– mondta Brand és Crawford egy interjúban.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy akiknek alacsony szintűek a kognitív készségei, azok hajlamosabbak az esszencializálásra – vagyis olyan képzeletbeli csoportok és kategóriák létrehozására, amik a valóságban nem is léteznek. De ez csak a védekező mechanizmus része. Aki erre hajlamos, az elkülönült, egymástól távol eső, elhatárolódott csoportokban hisz, mert erre van szüksége a biztonságérzethez.
Az egyértelmű határok segítenek az embereknek abban, hogy úgy érezzék, a szemben álló csoport elkülönült és távoli. Így nem jelentenek rájuk nagy veszélyt.