Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kijöttek a PISA-eredmények: rosszabb, mint valaha

cover
2016.12.06. 11:11
Kijöttek a legfrissebb PISA-teszt eredményei, a nagy nemzetközi kompetenciamérésé, amit az egész világon árgus szemekkel szoktak figyelni az oktatási szakértők és oktatáspolitikusok. A mutatóink rosszabbak, mint valaha: az eredmények szerint a magyar tanulók annál is gyengébbek, mint amilyenek az utolsó mérésnél, 2012-ben voltak, a természettudományos és a szövegértési kompetenciák soha nem zuhantak még akkorát, mint most. Minden területen bőven az OECD-országok átlaga alatt vagyunk.

Korábban sem volt jó a helyzet, a háromévente a világon végigsöprő nagy kompetenciamérésben majdnem mindig elmaradtunk az átlagtól, de az eredményeink nemhogy nem javulnak, a lemaradásunk csak nő. Legutóbb az látszott, hogy főleg matematikából estek vissza a magyar gyerekek, a kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb, 2015-ös tesztekből származó adatok (pdf) pedig már azt jelzik, hogy ugyanerre a szintre vagy még ez alá süllyedtek a pontszámaink szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is.

Az OECD-országok között ezzel mindenben a legutolsó csoportban, a lista utolsó negyedében vagyunk. Miközben az OECD-átlag 493 és 500 pont között szokott lenni, a magyar diákok most már csak 472–477 pontot hoznak. A magyar gyerekek eredményei három év alatt, 2012-höz képest átlagosan 17 ponttal lettek rosszabbak természettudományból. Szövegértésből is majdnem ekkora, 15 pontos a visszaesés.

Hátsó fertály

A PISA-felmérést háromévente végzik el. Ez a legátfogóbb és egyben a legnagyobb presztízsű nemzetközi oktatási vizsgálat, ami ennek megfelelően a világ nagy részén a helyi oktatáspolitikák megítélésének legfontosabb mércéjévé vált. A most nyilvánosságra hozott friss eredmények a 2015-ös tesztekből származnak. 72 országban vizsgálták a diákok kompetenciáit, négy nagy területen: a „kollaboratív problémamegoldás” (ez egy új mérés) eredményei még nincsenek meg, de a hagyományosan vizsgált három másiké igen. Ezúttal a természettudományos kompetenciákra helyezték a legnagyobb hangsúlyt, emellett a szövegértést és a matematikai képességeket mérték. Magyarországon összesen 200 iskola 5600 15 éves tanulója töltötte ki – most először digitálisan – a teszteket.

A világ élmezőnyében most is főleg kelet-ázsiai országok vannak, valamint olyan európai oktatási bezzeggyerekek, mint a sokszor hivatkozott finnek vagy az elmúlt években szélsebesen felzárkózó észtek. Az észt példa azt mutatja, hogy posztszovjet országban is lehet kiemelkedő sikert elérni, de összességében azért egyértelmű a trend: minél fejlettebb, minél gazdagabb egy társadalom, annál többet tudnak az iskolások.

Mint látható, Kelet-Közép-Európában csak a szlovákok vannak mögöttünk. A csehek alulról súrolják az európai átlagot, míg a néhány éve átfogó oktatási reformot megvalósító lengyelek egyértelműen a legsikeresebbek, ők már a világ élmezőnyéhez kezdenek felzárkózni. Eközben egy terület sincs, ahol a magyar diákok legalább viszonylag jók lennének.

A PISA-tesztek már korábban is egyértelművé tették, hogy a régi mítosszal szemben a magyar oktatási rendszer nemzetközileg nem versenyképes. Hagyományosan rosszul szerepelünk a teszten, rosszabbul, mint más iskolai felméréseken, és ennek általános vélemény szerint a legfőbb magyarázata, hogy a PISA nem azt a lexikális tudást méri, ami a magyar iskolákban még mindig meghatározó, hanem kompetenciákat, azt, hogy a tanulók mennyire képesek ismereteiket iskolán kívüli szituációkban alkalmazni. Ez az, ami látványosan nem megy nagyon sok magyar gyereknek – sem szövegértésben, sem természettudományos területen, sem matematikában.

Mivel magyarázza a minisztérium a pocsék eredményeket?

A számok még frissek, és nyilván sok vita lesz azok értelmezéséről, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatási államtitkársága még csak egy gyorsértékelést osztott meg a sajtóval. Kiemeltek néhány módszertani sajátosságot, ami szerintük részben magyarázhatja a romló adatokat – a digitális tesztek és néhány feladattípus szokatlan lehet a magyar gyerekeknek, ezenkívül a legtöbb kitöltő nálunk kilencedikes, míg sok országban tizedikesek voltak –, és azt is hangsúlyozták, hogy a rossz teljesítményünk összefügg azzal, hogy Magyarország szegényebb a legtöbb előtte végző országnál.

Összességében azonban nem lehetett azt érezni, hogy kínosan akarnák magyarázni a bizonyítványt. Az Emmiben tartott tájékoztatón olyan alapproblémákat emeltek ki, amelyek a magyar oktatási rendszerből fakadnak, és nem egyszerűen a mérés sajátosságaiból. Egyrészt, ők is úgy értelmezik az eredményeket, hogy a tantervi tudást a magyar diákok nem képesek iskolán kívül kamatoztatni.

Ez különösen abból látszik, hogy éppen néhány napja jött ki egy másik nemzetközi oktatási mérés eredménye, amiben ehhez képest a magyar diákok kifejezetten jól szerepeltek. Ez a TIMSS, amiben hagyományosan rendben vagyunk, most is átlag feletti eredményeket produkáltak a negyedikes és nyolcadikos gyerekek, matekból például a finnekkel és a lengyelekkel vagyunk nagyjából egy szinten.

Ezt ugyan most lehet a PISA-val szembeállítani és mutogatni, de látni kell, hogy a két teszt nem ugyanazt méri. A tudás alkalmazására fókuszáló PISA-val szemben a TIMSS azt vizsgálja, hogy a gyerekek tudják-e, amit a tanterv szerint tudniuk kell, vagyis hogy megtanítja-e az iskola, amit a tanterv előír. A jelek szerint ez alapvetően rendben van tehát. A PISA viszont azt jelzi, hogy ezt a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, más típusú feladatoknál jól kamatoztatni. Magyarán, a különbség úgy is értelmezhető, hogy a rossz PISA-eredmények a magyar tantervekről állítanak ki gyenge bizonyítványt.

Egyenlőtlen iskolarendszer

A másik alapprobléma szintén régóta ismert, de a PISA-számok ezt most még inkább megerősítik: a magyar iskolarendszer túl egyenlőtlen és túlságosan szegregált. A friss PISA-adatok szerint a 35 OECD-ország között a családi háttér nálunk határozza meg az egyik legerősebben a tanulói eredményeket – vagyis az otthonról hozott különbségeket az iskolák többsége nem képes kompenzálni. Ezt ráadásul a PISA-n kívül megerősítik a TIMSS adatai, sőt, az országos kompetenciamérés (ez egyébként nem mutatja azt, hogy romlana a magyar diákok teljesítménye) számai is.

Mindhárom mérés mutatja, hogy a tanulók szociális összetétele jelentős mértékben befolyásolja az intézmények közötti eredménykülönbségeket

– emelték ki az Emmi-féle tájékoztatóban is.

Az elmúlt években több országban is hangos felzúdulást keltettek a PISA-eredmények, nem egy helyen PISA-sokkról beszéltek, ami arra ösztökélte a döntéshozókat, hogy érdemi reformokat hajtsanak végre a közoktatásban, megpróbálják növelni a nemzetközi versenyképességüket, megpróbáljanak átállni a biflázásról az alkalmazhatóbb tudást nyújtó oktatásra, színvonalasabb felzárkóztatást, integrált oktatást nyújtsanak például.

A friss PISA-eredmények alapján az Európai Unió is ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára, hogy hogyan javíthatnák az oktatásukat. Ez az anyag még nem nyilvános, de az adatok kapcsán valószínűleg kulcskérdésnek lesz, hogy

  • van-e szándék a szegregáció csökkentésére és a sikeresebb hátránykompenzációra,
  • és az önmagáért való tantervi tudás helyett érdemi tanterv-átalakításra.