Milliók élete múlik a malária elleni védőoltáson

Röviden azért, mert a malária ellen jelenleg nincs védőoltás. Leginkább azért, mert nem vírus vagy baktérium okozza a megbetegedést, hanem egy sokkal összetettebb organizmus. Egy vírusnak néhány tucat génje van, a maláriát okozó parazitának azonban ötezer. A maláriát ugyanis parazita idézi elő; négy különböző típusa van (Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum), ezek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Gyógyszerekkel lehet védekezni ellene, de olyan gyógyszert még nem sikerült fejleszteni, amely százszázalékosan kizárja a fertőzés veszélyét. 

Szúnyogok terjesztik

A malária – régi nevén váltóláz – az egyik legismertebb trópusi betegség, Ázsiában, Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában és a Karib-térségben is előfordul. Olyan országokban jellemző, ahol magas a páratartalom, a szúnyogok szaporodási feltételeihez minden adott, és sok a fertőzött ember. A maláriás területeket folyamatosan figyelik a szakemberek, és erről térképeket készítenek.

Az egysejtű parazitákat szúnyogok terjesztik, ez az elsődleges terjedési módja a betegségnek. Nagyon ritka az, amikor fertőzött vér közvetíti a parazitát egy másik ember testébe. A nőstény szúnyog csípésekor a fertőzött ember vére bekerül a szúnyogba, így a következő csípéskor már tovább is adja a kórokozót.

A kórokozó a májban és a vörösvértestekben szaporodik, a lázat és a vérszegénységet az okozza, hogy a vörösvértestek szétesnek. Először a májba kerül a parazita, ott kezdi pusztítani a májsejteket. Később a véráramba is kikerül, ekkor már a vörösvérsejteket támadja meg, és tovább szaporodik. A következő lépés a különböző szervek megtámadása, főleg a vese és az idegrendszer károsodhat. A különböző paraziták nem egyformán támadják a vörösvérsejteket, a Plasmodium falciparum jóval nagyobb százalékban pusztítja el azokat, ezért súlyosabb a betegség lefolyása.

A betegség hidegrázással, verejtékezéssel, magas lázzal kezdődik, de előfordulhat hasmenés, köhögés, izomláz is. Eleinte a tünetek nagyon hasonlítanak az influenzáéra, de a maláriánál a lázas és a láztalan időszakok 48-72 órás ciklusokban váltják egymást. A kór a váltóláz nevet is innen kapta.

A malária azért nagyon veszélyes, mert nagyon hosszú a lappangási ideje, lehet egy hét, de a gyógyszeres kezelés ellenére akár egy évvel az utazás után is kialakulhat a betegség. Magyarországon nincs malária, csak külföldi útjaikon fertőződhetnek meg az utazók. A orvosok nem is szoktak lázas betegségnél maláriára gyanakodni, ha nem tudják, hogy a páciens külföldön járt.

Gyógyszeres kezelés

A malária elleni gyógyszerek valójában a paraziták szaporodását gátolják meg. A legbiztosabb megelőzési mód azonban a szúnyogcsípések elkerülése. Nem véletlen, hogy a trópusi országokban akik csak tehetik, szúnyoghálók alatt alszanak és rovarriasztókat használnak.

A már kialakult betegséget sokáig kininnel kezelték (a 17. századtól egészen a második világháborúig), de ma már számos gyógyszer létezik rá. Ennek ellenére nagyon sokan halnak meg a malária miatt, főleg az afrikai országokban. A legtöbben ugyanis Afrikában kapják el a betegséget, a kontinensen belül pedig a szubszaharai terület a legfertőzöttebb: 2015-ben a maláriás megbetegedések 90 százalékát, a malária okozta halálok 92 százalékát itt regisztrálták. Szomorú tény, hogy a halálos áldozatok körülbelül hetven százaléka öt év alatti kisgyerek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja az volt, hogy 2015 végére nulla közelébe szorítsa le az új maláriás megbetegedések számát, ami nem sikerült. 2015-ben 212 millióan kapták el a betegséget, 429 ezren bele is haltak. Nem véletlen, hogy nagyon sok pénzt költenek arra, hogy kifejlesszék a védőoltást, amellyel milliók életét lehetne megmenteni.

Alig két hónapja azonban a WHO riasztó jelentést tett közzé. Vannak ugyan olyan területek, ahol javulást látni, de a pénzügyi források is apadoznak, sokan nem irtatják a szúnyogokat, az érintett területeken élők negyven százaléka még mindig szúnyogháló nélkül alszik.

A malária elleni küzdelem pénzügyi forrásai sincsenek biztosítva: 2000 és 2010 között szépen emelkedett az erre fordított összeg, de azóta elfogyott a lendület, 2015-ig összesen 2,9 milliárd dollárt költöttek malária elleni küzdelemre, ami a 2020-ra kitűzött 6,4 milliárd dollár alig fele. És ez akkor is így van, ha például Bill Gates és felesége már évek óta több milliárd dollárral támogatja a betegség elleni küzdelmet alapítványukon keresztül. Bill Gates egyébként két éve adta arcát ahhoz a programhoz, amely 25 éven belül teljesen eltüntetné a maláriát a Föld színéről.

Vannak azonban más aggasztó dolgok is, amelyekkel meg kell küzdeni, például a parazita fejlődésével, ez az egysejtű is mutálódik, és lassan ellenállóbbá válik a gyógyszerekkel szemben. Egyes kutatók azzal riogatnak, hogy egy ellenálló törzs is kialakulhat, ami emberek millióinak halálát okozhatja. Emiatt a kutatóknak újabb és újabb módszereket kell bevetniük a betegséggel szemben.

Hatásos klinikai tesztek

Ebben a kétségbeejtő helyzetben robbant a hír, hogy klinikai teszteken hatásosnak bizonyult a Sanaria Inc. biotechnológiai cég támogatásával kifejlesztett új védőoltás. Ráadásul a korábbi próbálkozásokkal ellentétben itt ugyan kis számú önkéntesben, de száz százalékos védettséget sikerült elérni.

A legtöbb súlyos megbetegedést a Plasmodium falciparum okozza, ez felelős a halálozások szinte száz százalékáért. A német kutatók 35 egészséges önkéntest fertőztek meg a kórokozóval. Igazán bátrak voltak a jelentkezők, ugyanis veszélyes kórokozóról van szó, de a kutatók a betegség korai fázisában beavatkoztak, senkinek nem lett baja a kísérletek alatt. A védettséget nagy mennyiségű parazita ismételt, direkt a véráramba történő adagolásával érték el. Ezzel egyidejűleg a résztevevők egy maláriaellenes gyógyszert is kaptak, ami hagyja a parazitákat fejlődni a májban, de amint kiléptek a véráramba, a gyógyszer megölte őket.

A kutatásról Sulyok Mihály, az Eberhard Karls Egyetem Trópusi Betegségek Intézetének kutatója beszélt nekünk. Mivel a maláriát ennyire összetett parazita okozza, az oltások kifejlesztésére vonatkozó hagyományos módszerek eddig nem hoztak igazi áttörést. Nem is alakul ki természetes úton védettség ellene. Maláriával fertőzött területeken ugyan a felnőttek gyakran már nem betegszenek meg, de vérükben ott vannak a kórokozók. A kutatók egyelőre nem értik teljesen, hogyan alakul ki ez a részleges védettség.

Ezt a jelenséget próbálják ők is leutánozni, de a védettséget rövidebb idő alatt szeretnék elérni, így nagyobb dózisban juttatják a szervezetbe a parazitákat. Azt eddig is tudták, hogy ezzel a módszerrel állatoknál védettséget lehet létrehozni, de embereknél ezt eddig több okból sem sikerült elérni. A nehézségeket jól mutatja, hogy hasonló védettséget eddig csak önkéntesenként több mint ezer radioaktív sugárzással kezelt, maláriával fertőzött szúnyogcsípésével sikerült kiváltani. Ez a módszer azonban nyilvánvalóan nem alkalmazható széles körben. A technika most ért el arra a szintre, hogy injekcióval is be tudták adni az oltóanyagot.

Az oltás hatékonysága leginkább az adagolás módjától függ, a különböző mértékben adagolt gyógyszerek és paraziták kombinációja különböző immunreakciókat váltottak ki az önkéntesekből. A legjobban azok reagáltak, akik egy négyhetenként háromszor kaptak a vakcinából. Ők kilencen mutattak százszázalékos védettséget tíz héttel az utolsó oltás után.

A következő lépés annak megállapítása, hogy a többi malária törzsnél ellen fennáll-e a védettség, illetve mennyi ideig. Évekig fennálló, megbízható védettségről jelenleg ugyanis nem állnak rendelkezésre adatok. Ezt kutatják most, az első részeredményeket május-június környékére várják.

Az emberiség már régóta próbál védőoltást kifejleszteni a malária ellen. Vannak reményt keltő próbálkozások is, az utóbbi években például sokszor jelentettek meg tanulmányt olyan módszerekről, amelyek bizonyos százalékban védettséget biztosítanak az embereknek. De a mostani az első, amelynél egyelőre százszázalékosnak tűnik az immunitás.

A legizgalmasabb kérdés, hogy mikor lehet ebből elérhető oltás? Sulyok Mihály, a kutatásban részt vett orvos úgy látja, az optimista becslések szerint is négy-öt év múlva, azonban még nagyon sok a tennivaló addig.