Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A fű, amitől nem lehet betépni

000 8L6RK
2017.03.19. 15:46
A magas CBD (kannabidiol) tartalmú orvosi marihuánában nincs pszichoaktív hatóanyag, mégis életmentő terápiás szereket lehet készíteni belőle. De hiába, hogy nem lehet visszaélni vele, a kutatása erősen akadályozva van.

A Washington Post tavaly decemberben írta meg Jackson Leyden történetét. Leyden 2011-ben még csak nyolcéves volt, amikor először kapott epilepsziás rohamot. Ezek később rendszeresen megismétlődtek, akár naponta többször is. Két év alatt több mint ötven rohama volt; ezalatt ötször került kórházba, és húsz különböző orvoshoz vitték el. Semmi sem használt.

Így ment ez 2014-ig, amikor Leyden szülei úgy döntöttek, megpróbálkoznak az orvosi marihuánával. Addigra Leydennek havonta körülbelül kétszáz epilepsziás rohama volt. Miután elkezdte használni a cseppfolyós, spray formájában beadagolható kannabinoid-kivonatot, Leyden rohamainak száma nagyságrendekkel csökkent. Nem szűntek meg, de ezek kevésbé súlyosak, és hetente legfeljebb egyszer-kétszer törnek rá.

Leyden ma 13 éves. A betegsége miatt nem járhatott iskolába, és kimaradt egy osztályt, de már visszatért. Nem szed gyógyszereket, csak a gyógyhatású marihuánát. Sportolhat, kirándulhat – normális életet élhet.

A legújabb kutatások szerint a marihuána igen potens gyógyhatású szer lehet, de komoly problémát jelent, hogy a használatát könnyű összemosni a rekreációs célú szerfogyasztással, hétköznapi nevén a betépéssel. Könnyű vele visszaélni, akárcsak a barbiturátokkal.

Csakhogy a marihuána, amit Leyden kapott, egy különleges fajta: igen magas a kannabidiol-tartalma (CBD), viszont alig van benne tetrahidro-kannabinol (THC), ami a marihuána pszichoaktív komponense.

Gyógyszer, nem kábítószer

A marihuánában körülbelül hatvanféle kannabinoid – a kannabinoid receptorokra ható vegyület – található. Akik csak a kellemes betépettség érzése miatt szívnak füvet, azok a THC-re utaznak: ennek van tudatmódosító hatása. A THC is reakcióba lép a szervezet megfelelő receptoraival, akárcsak a CBD, de ez utóbbi nem pszichoaktív vegyület.

Vagyis ettől a fűtől nem lehet betépni, de életmentő gyógyszer készülhet belőle.

A CBD-nek elsősorban nem érezhető, hanem kimutatható hatása van. Feljegyezték, hogy szorongáscsökkentő, görcsoldó, csökkenti a hányingert és az émelygést, javítja az alvás minőségét, és még a rákos sejtek elburjánzását is gátolja. És, mint a legújabb kutatások mutatják, kezelhetővé tesz olyan betegségeket, mint a gyerekkori epilepszia.

A gyógyszerkutatásban ez nagy előrelépés lehetne, mert a magas CBD és csökkentett THC tartalmú marihuánával nem lehet visszaélni. Nincs pszichoaktív hatása, tehát nem lehet betépni tőle. Ez elháríthatná a jogi és etikai aggályokat a kutatás elől. Igen, vannak ilyenek is; még mindig egy illegális kábítószerről van szó, aminek a kutatása szigorú törvényi szabályozás mellett zajlik.

Szigorított őrizet

Dr. Pacher Pál,  a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet külső tudományos tanácsadója, a Semmelweis Egyetem díszdoktora, aki jelenleg a National Institutes of Health egyik legidézettebb kutatójaként maga is foglalkozik a marihuána összetevőinek kutatásával, részletesen elmesélte, hogy milyen akadályok és nehézségek állnak a klinikai vizsgálatok útjába.

A törvény betűje – legalábbis az Egyesült Államokban – nem tesz különbséget hatóanyag és hatóanyag között. Pacher szerint a kannabidiol kutatását némileg megkönnyíti, hogy az FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság megengedőbb, ha ritka betegségeket gyógyító készítményről van szó.

Csakhogy a marihuánában körülbelül hatvanféle kannabinoid található. Ezek a vegyületek különbözőképpen hatnak a szervezet úgynevezett kannabinoid receptoraira, vagy azoktól teljesen függetlenül fejtik ki biológiai hatásaikat. Alegtöbb, a CBD-hez hasonlólan nem is pszichoaktív. Ennek ellenére a Drug Enforcement Administration (DEA) mindegyikre a „kábítószer” gyűjtőfogalmat használja, és első osztályú (Schedule 1) drogként kezeli, akárcsak a heroint. A klinikai vizsgálatokhoz használt szereket kamerákkal őrzött széfekben tartják, és minden felhasznált milligrammal el kell számolni.

Ilyen feltételek mellett zajlik a tudományos alapkutatás is. Szerencsére a kannabidiollal folytatott első klinikai tanulmányok eredményei ígéretesek a gyermekkori epilepszia más szerekkel nem kezelhető ritka formáiban, mint amilyen a Dravet- vagy a Lennox-Gastaud-szindróma.

Csak sejtik, hogy mi mindenre lehet jó

A CBD pontos működési mechanizmusát még mindig nem sikerült feltárni, pedig a Nobel-díjas biokémikus, Julius Axelrod már a kilencvenes években felismerte, hogy sejtkárosodás-modellekben vizsgálva a a CBD hatékony antioxidáns. Ezután már feltételezték, hogy a CBD-nek egyéb élettani hatása is lehet. Pozitív eredménnyel tesztelték cukorbetegség és autoimmun betegségek modelljeiben. A gyulladásgátló hatását is kimutatták. Más tanulmányok szerint a skizofréniára, a szorongás, illetve szív- és érrendszeri zavarok kezelésére is alkalmas lehetne. Az állatkísérletek alapján visszafogja bizonyos tumorok növekedését is. Egy izraeli vizsgálat szerint a csontvelő-átültetésnél csökkenti a kilökődés gyakoriságát. Sajnos a CBD-vizsgálatok szerteágazó állatkísérleteinek eredményeit nehéz és költséges lenne klinikai vizsgálatokkal is alátámasztani, így jelenleg az antiepileptikus tulajdonságait próbálják vizsgálni.

Eközben az amerikai legális drog-piacon teljes a káosz.

A szigorú gyógyszerügyi és szövetségi szabályozás ellenére a legálisan árusítható orvosi fűnek óriási piaca van az Egyesült Államokban. Legalább húsz tagállamban kapható – például Washingtonban, ahol Leyden is él. Az árusítást másként szabályozza az állami (state law), mint a szövetségi (federal law) törvény, így ebből is adódhatnak problémák. Mégis, mivel viszonylag könnyű termesztési és tenyésztési engedélyt szerezni, sokan belevágnak. Népszerűk az ezzel foglalkozó workshopok is. Pacher szerint a tudományos konferenciákon 300-400 résztvevő van, míg a forgalmazással kapcsolatos rendezvényeken több ezren: ügyvédek, jogászok, orvosok és érdeklődők, akik mind a marihuánatenyésztésből akarnak hasznot húzni.

Mindez igazi káosszal jár. Az USA-ban rengeteg legálisan működő elosztó (dispensory) van. Néhányan feltüntetik, hogy milyen fajtákat forgalmaznak; akadhat köztük magas CBD tartalmú is. Vagyis elvileg könnyen beszerezhetők lennének a hatásos készítmények. Elvileg. Csakhogy a könnyen beszerezhető fűfajtákat nem ellenőrzik olyan szigorúan, mint a klinikai vizsgálatokat.

A terjesztőknek gyakran fogalmuk sincs, mit árulnak.

Ha a vevő/beteg kiválaszt egy bizonyos fajtát, egyáltalán nem lehet biztos benne, hogy legközelebb is ugyanolyat kap. Egy orvosi tanulmánynál viszont már az is torzíthatja a végeredményt, hogy az alany mennyire fogékony a szer hatására (van, akinél hat, van, akinél nem), illetve hogy ezek mennyiben szubjektív vagy objektív hatások (tüneti kezelés vagy gyógyhatás).

És nem is könnyű magasabb CBD tartalmú fűfajtához jutni. Minél több van az egyik vegyületből egy növényben, annál kevesebb a másikból. Több CBD = kevesebb THC. Minél kevésbé tépnek be a betegek, annál hatékonyabb gyógyszerhez jutnak. A kutatók mostanában egyre gyakrabban nemesítenek magas CBD tartalmú növényeket, de az általános tendencia fordított irányú.

Pacher szerint mostanában egyre több jelentés érkezik arról, hogy a fű egyes fogyasztóknál kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) mellékhatásokat okoz. Erről valószínűleg az tehet, hogy

tíz év alatt a duplájára nőtt a marihuánában a THC mennyisége.

Jó tudni, hogy ez nem alaposabb betépéssel, hanem növekvő szívbajkockázattal jár. És hogy azt mi csökkentheti? Hát persze, hogy a CBD növelése és a THC csökkenése. A gyógyszergyártók arra törekszenek, hogy mindkét kannabinoidot benne hagyják a termékeikben – inkább a szinergikus arányok elérésére koncentrálnak.

A CBD-t szintetikus (mesterségesen előállított), illetve extraktum (kivonat) formájában használják. Mivel a CBD szintetizálása igen drága lenne, általában a marihuánából szokták kivonni, és csepp vagy spray formájában lehet adagolni. Az egyik legismertebb orvosifű-márka a GW Pharmaceuticals készítménye, a Sativex; ez egy alkoholos kivonat, amit nyelv alá kell befújni.

A Sativexben a THC és a CBD aránya egy a kettőhöz, vagyis magas a kannabidiol-tartalma. A pszichoaktív hatásért a THC felel – vagyis ettől lehet betépni –, de a szakértők nem vonták ki a szerből a fölöslegesnek hitt kannabinoidokat. Hogy miért? Mert – magyarázza Pacher –önmagában az alkoholnak sincs jó hatása a szív- és érrendszerre, de a vörösbornak kis mennyiségben már igen. A gyógyszerkutatók úgy gondolták, az eddig nem vizsgált kannabinoidok között is lehetnek hasznos vegyületek. A CBD-ről korábban még nem tudták, hogy milyen hatásai vannak, de megfigyelték, hogy csökkenti a THC nemkívánatos mellékhatásait, így a GW Pharma kivonatában is benne maradt.

A gyógyszergyártó cégek, a kutatócsoportok és a törvényhozás a törvény betűjét betartva finomhangolják a leghatékonyabb orvosi marihuánát, de a kínálati piacon ez nem annyira látszik meg. Mivel mindenki ész nélkül tenyészthet és termeszthet orvosi marihuánát, sokan csak a profitot látják benne. Pedig nem ártana, ha tudnák, hogy mit árulnak.

Pacher megemlített néhány részletet, amik az egyes marihuánafajták hatékonyságát befolyásolhatják:

  • Nem mindegy, hogyan fogyasztják.

Ha az orvosi marihuánát inhalálják – azaz a füstjét szívják be –, azzal potenciálisan egy csomó káros anyagot is a szervezetünkbe juttatunk. Ha szívás közben a marihuána nem ég elég magas hőfokon, csak a káros égéstermékek, a karcinogének szabadulnak föl, az aktív hatóanyagok, a CBD és a THC nem. És az inhaláció hatékonysága egyébként is elmarad más módszerekéhez képest és jelentősen több mellékhatást is eredményezhet.

  • Nem mindegy, hol termesztették a füvet.

A marihuána nagyon érzékeny a termőtalajra. Ha a talajban vannak olyan nehézfémek, mint a kadmium vagy a higany, a növény azt növekedés közben felszívja, így belekerülnek a szennyező anyagok is. A gyógyszergyártók szigorú feltételek mellett nemesítik a saját készítményeiket, de az elosztókban kapható fűfajtáknál nem lehet garantálni a steril termőtalajt.

  • Nem mindegy, hogy mit szívnak.

Pacher elmondja, hogy az epidemológiai tanulmányokban nem szokták figyelembe venni, hogy az egyes marihuánafajtákban milyen és mennyi hatóanyag van. Ezt a legtöbbször nem is lehet tudni. Ezért ezeknek a tanulmányoknak az eredményei sokszor teljesen ellentmondásosak. Az egyik szerint a fű diabétesz ellen jó, míg egy másik vizsgálat pont az ellenkező eredményt hozta. Más és más eredményt hoz, ha nem kontrollált körülmények között fogyasztanak más típusú marihuánát – lehet, hogy az egyik alany Oklahomában szív egy bizonyos fajtát, egy New York-i meg  egy másmilyennel próbálkozik, amelyek biológiai hatásai eltérőek vagy akár ellentétesek is lehetnek.

A vizsgálatok eredményeit ilyen feltételek mellett nehéz reprodukálni, és a marihuánapiac kaotikus sokszínűsége miatt ez a jövőben még rosszabb lehet. Remélhetőleg ez nem hátráltatja majd a már elért ígéretes tudományos eredményeket. Erre ugyanis sajnos minden esély megvan. Amíg a mostani helyzetet, az elosztók működését és a klinikai módszertant nem kontrollálják, valószínűleg egyre nagyobb lesz a káosz.

Pacher szerint még a szakértők tudása sem mindig naprakész; egyes, az orvosi marihuánáról szóló szakértői konferenciákon például sokakat meglepetésként ért, hogy a THC-nek kardiovaszkuláris mellékhatásai vannak, holott a tudományos folyóiratok címlapon foglalkoztak a témával. Pedig a fiatalok jó, ha tudják, hogy hirtelen vérnyomásesést, koszorúér-problémákat, ritmuszavarokat vagy akár infarktust is okozhat.

De mégsem a fű a legnagyobb veszély. Hanem a herbál.

A szintetikus kannabinoidok (általában fél tucat mesterségesen előállított vegyület keveréke) a CB1 receptorra hatnak (CB1 agonisták), de több százszor, több ezerszer erősebbek lehetnek, mint a THC, így a fogyasztásuk súlyos mellékhatásokkal járhat.

Az Egyesült Államokban a szintetikus fű 5-6 leggyakoribb komponense be van tiltva, de legalább harminc van belőlük a feketepiacon. A gyártók a hatóanyagot szerves oldószerekkel keverik össze, így lehetetlen azonosítani, hogy mi is volt benne. De az biztos, hogy veszélyes. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tanulmánya szerint fiatal tinédzserek, akik egyszer-kétszer próbálták ki a szintetikus füvet, már pár alkalom után is súlyos vesekárosodást szenvedhetnek. És egyre több tanulmány írja, hogy ezek a szerek erős és gyorsan kialakuló függőséget, illetve kardiovaszkuláris problémákat is okozhatnak.

És ezeket a halálosan veszélyes, ellenőrizhetetlen szereket legálisan be lehet szerezni, miközben az életmentő gyógyszer gyártásához használt CBD kutatása jogi, logisztikai és módszertani nehézségekbe ütközik.