Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A közvélemény-kutatók szerint ők jól vizsgáztak a választásokon

O5A3078
2018.04.25. 04:57
A közvélemény-kutatók jobban tették volna, ha mernek hinni a saját választás előtti méréseiknek, azok ugyanis közelebb voltak a tényleges eredményhez, mint az előzetesen pontosabbnak gondolt becsléseik. Ez az egyik szakmai tanulsága a 2018-as magyar választásoknak: ha túl sok a bizonytalanság, még mindig jobb lehet ragaszkodni a nyers számokhoz. A szakma is bizonyítványt állított ki magáról; szerintük annak ellenére is jól vizsgáltak, hogy senki nem jósolt ilyen Fidesz-sikert.

A választásokon a pártok mellett a közvélemény-kutatók is minden országban versengenek egymással, és ebben április 8. után már mi is hirdettünk egy gyors előzetes eredményt. Bár az összes intézet módszeresen alulbecsülte (nem is kevéssel, a hibahatáron jóval túl, 4-7 százalékponttal) a Fidesz támogatottságát, elég jelentős különbség volt a prognózisok között. A számításaink szerint az utolsó becslésüket tekintve a Medián tévedett a legkevesebbet, ezzel most is ők voltak a legpontosabbak.

Ezt két héttel a választások után most a kozvelemenykutatok.hu szakmai oldala is megerősítette. Az ő kalkulációjuk szerint (a határon túli szavazatokat nem vették figyelembe, mert ott a kutatások sem mérik a támogatottságot) is a Medián adta a legjobb utolsó becslést, míg a dobogón mögötte a Nézőpont és a Závecz végzett. Bár a Fidesznél mindenki sokat tévedett lefelé, a többi pártnál olyan sokat ez a három intézet nem hibázott.  A maradék három, választás előtti becslést adó intézetnél további jelentősebb hibák is voltak: az Iránytű a Jobbikot, a Publicus és az utolsó helyen végző Republikon az MSZP-t becsülte nagyon felül (saját cikkünkben megemlítettük, hogy ennek a három intézetnek jellemzően éppen azok a pártok a fő megrendelői, amelyeknek a javára elszámították magukat).

Ebben igazából semmi új nincs, ami viszont érdekes: kiderült, hogy a kutatók többsége ezúttal mennyire elkalkulálta magát, amikor a megérzéseire hallgatott. Ehhez tudni kell, hogy a közvélemény-kutatásokban, miután megvolt a megfelelő mintavétel, és lekérdezték mondjuk az 1000 kérdőívet, nem feltétlenül vagy nem kizárólag az így kapott adatokat teszik közzé, hanem egy szakértői becslést is. Fent ennek a számait láttuk. Hogy miért nem elég jó a mért adat, arról hosszabban írtunk a múltkori cikkünkben is, röviden a lényeg, hogy a kutatók tapasztalatból tudják, hogy azokban vannak szisztematikus torzítások, például azért, mert nem minden pártválasztó csoport érhető és szólaltatható meg ugyanolyan könnyen.

Ezt próbálják meg korrigálni szakértői becslésekkel, melyekben, mint a kozvelemenykutatok.hu összegez, „az intézetek munkatársai közvélemény-kutatási eredményeiket különböző, nehezebben mérhető tényezők (választási aktivitás, választástörténet, rejtőzködők és bizonytalanok pártpreferenciái) alapján korrigálva próbálják előrejelezni a listás szavazatok megoszlását”.

Már eddig is sejthető volt, hogy idén itt rontott el mindenki valamit, ha nem is ugyanolyan mértékben. Mindenki azt hitte, hogy a Fideszt túlmérik, ezért a mérésekhez képest a becslésekben lejjebb vitték a várható támogatottságát. Nem csak ebben tévedtek: szinte mind azt hitték, hogy a magas részvétel az ellenzéknek lesz jó – fordítva alakult.

Ha ezekbe a szisztematikus hibákba nem csúsznak bele, több intézet közelebb lett volna a tényleges pártlistás eredményekhez. Igazából elegendő lett volna egyszerűen a mért adataiknál maradni, azok ugyanis (a Medián és a Nézőpont kivételével) közelebb voltak az igazsághoz, mint a becsléseik. „Bár a mérések esetében jóval nagyobb szóródás volt a Fidesz-KDNP népszerűségében, mint a szakértői becslések esetében, összességében azonban mégis közelebb voltak ezek az adatok a végeredményhez, mint a szakértői becslések számai.”

Ha mindenkinek az utolsó mért adatait vetjük össze, a Závecz végezne az első helyen: az ő méréseik voltak a legpontosabbak. „Az első négy helyen befutó lista végső eredményét egyaránt tulajdonképpen egy százalékpontos hibával becsülte meg a Závecz Tibor vezette kutatócég, egyedül a DK erejét mérték felül ennél jelentősebb mértékben” – olvasható a kozvelemenykutatok.hu-n.

A kutatóintézetek sorrendje és hibaszázalékaik pártok szerint:

kozkut
Grafika: kozvelemenykutatok.hu

A tanulság talán valahol arrafelé lehet, hogy olyan sok ismeretlenes időkben, mint amilyen a 2018-as kampányidőszak volt, a becslések különösen kockázatosak lehetnek, mert a részvétel, a rejtőzködés, a mobilizálhatóság, a bizonytalan szavazók ismeretlen preferenciái döntő tényezők lehetnek. Nem a közvélemény-kutatók voltak hülyék, hanem ezek a faktorok működtek máshogy, mint amit a korábbi választások alapján valószínűsíteni lehetett: kiderült, hogy a Fidesznek főleg a kistelepüléseken további mobilizálható tartalékai vannak, és talán az is, hogy az ellenzéki rejtőzködés kérdését sem kellett volna ennyire túldimenzionálni.

Ilyen körülmények között jobb lehet kicsit visszaadni a mérés becsületét, amiről megint kiderült, hogy a hagyományos módszertannak még mindig megvannak az előnyei. Mint most olvasható: „Egyértelműen látszik az is, hogy a személyes interjúk (ZRI-Závecz, Republikon, Medián, Nézőpont) jóval pontosabb mérési eredményeket adtak, mint a telefonos felmérések (Publicus, Századvég)”, és különösen pontatlannak bizonyultak az internetes adatfelvételek.

Mindent összevetve, az eltérések mértéke a szakmai összegzés szerint nem tragikus: a kozvelemenykutatok.hu összefoglalója azt állítja, hogy

ez alapján elmondható, hogy a közvélemény-kutatások jól vizsgáztak.

(Borítókép: Közvélemény-kutatók kerekasztal-beszélgetése az Aranytíz Kultúrházban, 2018. március 28-án. Fotó: Ajpek Orsi/Index)