Júlia, Rita
13 °C
26 °C

A közvélemény-kutatók szerint ők jól vizsgáztak a választásokon

O5A3078
2018.04.25. 04:57
A közvélemény-kutatók jobban tették volna, ha mernek hinni a saját választás előtti méréseiknek, azok ugyanis közelebb voltak a tényleges eredményhez, mint az előzetesen pontosabbnak gondolt becsléseik. Ez az egyik szakmai tanulsága a 2018-as magyar választásoknak: ha túl sok a bizonytalanság, még mindig jobb lehet ragaszkodni a nyers számokhoz. A szakma is bizonyítványt állított ki magáról; szerintük annak ellenére is jól vizsgáltak, hogy senki nem jósolt ilyen Fidesz-sikert.

A választásokon a pártok mellett a közvélemény-kutatók is minden országban versengenek egymással, és ebben április 8. után már mi is hirdettünk egy gyors előzetes eredményt. Bár az összes intézet módszeresen alulbecsülte (nem is kevéssel, a hibahatáron jóval túl, 4-7 százalékponttal) a Fidesz támogatottságát, elég jelentős különbség volt a prognózisok között. A számításaink szerint az utolsó becslésüket tekintve a Medián tévedett a legkevesebbet, ezzel most is ők voltak a legpontosabbak.

Ezt két héttel a választások után most a kozvelemenykutatok.hu szakmai oldala is megerősítette. Az ő kalkulációjuk szerint (a határon túli szavazatokat nem vették figyelembe, mert ott a kutatások sem mérik a támogatottságot) is a Medián adta a legjobb utolsó becslést, míg a dobogón mögötte a Nézőpont és a Závecz végzett. Bár a Fidesznél mindenki sokat tévedett lefelé, a többi pártnál olyan sokat ez a három intézet nem hibázott.  A maradék három, választás előtti becslést adó intézetnél további jelentősebb hibák is voltak: az Iránytű a Jobbikot, a Publicus és az utolsó helyen végző Republikon az MSZP-t becsülte nagyon felül (saját cikkünkben megemlítettük, hogy ennek a három intézetnek jellemzően éppen azok a pártok a fő megrendelői, amelyeknek a javára elszámították magukat).

Ebben igazából semmi új nincs, ami viszont érdekes: kiderült, hogy a kutatók többsége ezúttal mennyire elkalkulálta magát, amikor a megérzéseire hallgatott. Ehhez tudni kell, hogy a közvélemény-kutatásokban, miután megvolt a megfelelő mintavétel, és lekérdezték mondjuk az 1000 kérdőívet, nem feltétlenül vagy nem kizárólag az így kapott adatokat teszik közzé, hanem egy szakértői becslést is. Fent ennek a számait láttuk. Hogy miért nem elég jó a mért adat, arról hosszabban írtunk a múltkori cikkünkben is, röviden a lényeg, hogy a kutatók tapasztalatból tudják, hogy azokban vannak szisztematikus torzítások, például azért, mert nem minden pártválasztó csoport érhető és szólaltatható meg ugyanolyan könnyen.

Ezt próbálják meg korrigálni szakértői becslésekkel, melyekben, mint a kozvelemenykutatok.hu összegez, „az intézetek munkatársai közvélemény-kutatási eredményeiket különböző, nehezebben mérhető tényezők (választási aktivitás, választástörténet, rejtőzködők és bizonytalanok pártpreferenciái) alapján korrigálva próbálják előrejelezni a listás szavazatok megoszlását”.

Már eddig is sejthető volt, hogy idén itt rontott el mindenki valamit, ha nem is ugyanolyan mértékben. Mindenki azt hitte, hogy a Fideszt túlmérik, ezért a mérésekhez képest a becslésekben lejjebb vitték a várható támogatottságát. Nem csak ebben tévedtek: szinte mind azt hitték, hogy a magas részvétel az ellenzéknek lesz jó – fordítva alakult.

Ha ezekbe a szisztematikus hibákba nem csúsznak bele, több intézet közelebb lett volna a tényleges pártlistás eredményekhez. Igazából elegendő lett volna egyszerűen a mért adataiknál maradni, azok ugyanis (a Medián és a Nézőpont kivételével) közelebb voltak az igazsághoz, mint a becsléseik. „Bár a mérések esetében jóval nagyobb szóródás volt a Fidesz-KDNP népszerűségében, mint a szakértői becslések esetében, összességében azonban mégis közelebb voltak ezek az adatok a végeredményhez, mint a szakértői becslések számai.”

Ha mindenkinek az utolsó mért adatait vetjük össze, a Závecz végezne az első helyen: az ő méréseik voltak a legpontosabbak. „Az első négy helyen befutó lista végső eredményét egyaránt tulajdonképpen egy százalékpontos hibával becsülte meg a Závecz Tibor vezette kutatócég, egyedül a DK erejét mérték felül ennél jelentősebb mértékben” – olvasható a kozvelemenykutatok.hu-n.

A kutatóintézetek sorrendje és hibaszázalékaik pártok szerint:

kozkut
Grafika: kozvelemenykutatok.hu

A tanulság talán valahol arrafelé lehet, hogy olyan sok ismeretlenes időkben, mint amilyen a 2018-as kampányidőszak volt, a becslések különösen kockázatosak lehetnek, mert a részvétel, a rejtőzködés, a mobilizálhatóság, a bizonytalan szavazók ismeretlen preferenciái döntő tényezők lehetnek. Nem a közvélemény-kutatók voltak hülyék, hanem ezek a faktorok működtek máshogy, mint amit a korábbi választások alapján valószínűsíteni lehetett: kiderült, hogy a Fidesznek főleg a kistelepüléseken további mobilizálható tartalékai vannak, és talán az is, hogy az ellenzéki rejtőzködés kérdését sem kellett volna ennyire túldimenzionálni.

Ilyen körülmények között jobb lehet kicsit visszaadni a mérés becsületét, amiről megint kiderült, hogy a hagyományos módszertannak még mindig megvannak az előnyei. Mint most olvasható: „Egyértelműen látszik az is, hogy a személyes interjúk (ZRI-Závecz, Republikon, Medián, Nézőpont) jóval pontosabb mérési eredményeket adtak, mint a telefonos felmérések (Publicus, Századvég)”, és különösen pontatlannak bizonyultak az internetes adatfelvételek.

Mindent összevetve, az eltérések mértéke a szakmai összegzés szerint nem tragikus: a kozvelemenykutatok.hu összefoglalója azt állítja, hogy

ez alapján elmondható, hogy a közvélemény-kutatások jól vizsgáztak.

(Borítókép: Közvélemény-kutatók kerekasztal-beszélgetése az Aranytíz Kultúrházban, 2018. március 28-án. Fotó: Ajpek Orsi/Index)