Furcsa dolgokat művel a kínai űrállomás

Kapcsolódók (5)

Az óceán mélyén pihen az űrállomás maradéka

A Tiengong-1 csak egy prototípus űrállomás volt, nagy része el is éghetett hőpajzs híján.

Hétfőn hajnalban csapódik a Földbe a kínai űrállomás

Nyugi, kizárt, hogy pont ránk esik, és egyébként is a nagyja el fog égni a légkörben.

2019-ben űrállomást épít Kína

2022-re el is készülnének az állandó emberi tartózkodásra alkalmas állomással.

Kína elindította első teherűrhajóját

2022 körül már saját űrállomása lesz az országnak.

Kína elsőként szállhat le a Hold túlsó oldalán

Az ötéves tervben a Marsot is elérik.

Meglepő mutatványokat vitt véghez a Tiangong-2 űrállomás, és a szakértők sem értik, hogy mire készülnek a kínaiak. Jonathan MsDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa szúrta ki az Egyesült Államok stratégiai parancsnokságának adatbázisában, hogy az űrállomás június 13-án átkerült egy 295 kilométer magas Föld körüli pályára, majd tíz nap elteltével visszatért a normális 390 kilométeres magasságba.

McDowell szerint a kínai űrhivatal manőverezése arra utalhat, hogy a második űrállomásuk leszerelését (értsd: a légkörben történő elégetését) valamivel kontrolláltabban szeretnék megoldani, mint ahogyan a Tiangong-1 esetében sikerült idén áprilisban. Elképzelhető, hogy a kétéves űrállomás hajtóműveinek működőképességét tesztelték.

Tiangong-2

A korábbi űrállomás 2016 elején meghibásodott, és a földi irányítóközpont elvesztette a kapcsolatot, azóta szabadon keringett az űrben, mígnem a fokozatos süllyedést követően 2018 elején elégett a légkörben. Néhány kisebb darabja a Csendes-óceánba zuhant.

Kína nem igazán bánkódik az űrállomás megsemmisülése miatt, ezek ugyanis csak prototípusok, nagyjából akkorák, mint egy busz, és 10 tonnát nyomnak. Az első komolyabb űrállomásuk a száz tonnás Tianhe-1 lesz. Ennek az első moduljait akár már idén év végén elkezdhetik felbocsátani a világűrbe.

(Newsweek)