Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Augusztus 1-jére elhasználjuk a Föld idei erőforrásait

2018.07.23. 14:34

Idén már augusztus 1-jén elérkezik a túlfogyasztás napja. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban mindössze 212 nap alatt használja el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, aminek egy évig ki kéne tartania - feltéve, hogy szeretnénk a mai állapotában megőrizni a bolygót.

A Global Footprint Network 2003 óta minden évben összeveti a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik - vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt az emberiség.

Az elmúlt több mint két évtizedben a túlfogyasztás napja két hónappal korábbra, kora októberről augusztus elejére került. Tavaly augusztus másodikára esett. Az emberi tevékenység mai szintjének fenntartásához annyi erőforrásr kéne, amennyit csak 1,7 Föld tudna biztosítani.

A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése miatt a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet. Azóta egyre korábban jön el a nap, amikor az elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás átlépi az újratermelhetőség, illetve a károsanyag-elnyelés szintjét. Az ezen túlnyúló fogyasztás az ökoszisztéma rovására megy.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Augusztus 1-jére elhasználjuk a Föld idei erőforrásait

Olyan szép ez a bolygó, kár lenne, ha történne vele valami. Hát, most éppen történik.

1877 · Jul 23, 2018 02:34pm Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

1970-ben a túlfogyasztás napja december 29-re, 1988-ban október 15-re esett. Húsz éve szeptember 30-ra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait. Tíz évvel ezelőtt augusztus 15-re. Ezután egy kis lassulás következett, de az elmúlt két évben megint felgyorsult a naptári előremozdulás. A mai ütemet nézve 2019 lehet az első év, amikor már júliustól túlfogyasztjuk a Föld tartalékait.

A GFN szerint az egyre nagyobb mértékű élelmiszergyártás, ásványianyag-kitermelés, erdőirtás és fosszilistüzelőanyag-égetés rövid távon, de egyenlőtlen mértékben haszonnal jár. Az olyan hosszú távú következmények, mint a talajerózió, a vízhiány és az éghajlati változások egyre aggasztóbbak.

Az országok gazdaságai jelenleg Ponzi-féle piramisjátékot űznek Földünk erőforrásaival. A bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetjük a gazdaságainkat. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik. Ám ahogy a nemzetek, vállalatok vagy háztartások egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek az adósságban, végül össze fog omlani.

– mondta Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és vezetője.

A mai állapot visszafordítható. A szervezet szerint a politikai intézkedések messze hatékonyabbak, mint az egyéni szintű erőfeszítések. A húsfogyasztás 50 százalékának helyettesítése vegetáriánus étrenddel például öt nappal tolná vissza a túlfogyasztás napját. Az épületek energiahatékonyságának növelésével és az ipari termelésben bevezetett változtatásokkal három hetet, a szén-dioxid-kibocsátás mértékének felére csökkentésével három hónapot nyerhetnénk.

Az elmúlt évtizedekben a gazdasági fejlődés lassulása – ami az energiaszükségletek csökkenésével jár együtt –, pozitív irányba mozdította el az ökológiai mutatót. A 2007-2008-as pénzügyi válság öt nappal tolta ki a túlfogyasztás napját. Az 1980-as és 1990-es évek gazdasági visszaesései ugyancsak enyhítettek a bolygóra nehezedő nyomáson, akárcsak az 1973-as olajválság.

A tavaly készített tanulmányok szerint a bolygó földterületeinek egyharmada pusztul. A trópusi erdőségek egyre inkább karbonforrásokként, és nem elnyelőkként működnek. A kutatók egyre aggasztóbbnak tartják a szokatlan időjárást, valamint a terméshozam szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak hanyatlását.

(MTI)