Átkelnek a zebrán, de meg is lephetnek a kóbor medvék
További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Egyre több medve kóborol Magyarországon. A Nógrád megyei Bátonyterenye környékén például tíz dokumentált példányt észleltek a hetekben. A napokban pedig már a Balaton közelében, az országos kéktúra vonalán is leltek medvenyomokra. Pedig leginkább a Börzsönyben, és az Északi-középhegységben szoktak felbukkanni.
Egy ilyen nagyragadozó feltűnése általában aggodalmat és riadalmat okoz a környékbeliek és a túrázók között.
De mennyire van okunk félni?
Cuki, védeni való állatok, akik szabályosan, öntudatos nyugalommal átkelnek, ha kell a kijelölt gyalogátkelőhelyen,
vagy inkább az olyan hírekre figyeljünk, hogy a hetekben két, súlyos sérüléseket okozó medvetámadás is történt Erdélyben, Hargita megyében.
Megosztóak lettek
A medvekérdés megosztja Romániát, ahol többezres tüntetést szerveztek az elszaporodott vadakat rikítani akaró „medveölők”. Velük szemben állnak a „medvevédők”, akik szerint nem lehet csak úgy kilődözni ilyen szép állatokat.
Egy biztos: az eredetileg Magyarországon őshonos barnamedvéket már az 1800-as években is ritkán figyeltek meg nálunk, a XX. század közepén pedig már kihaltnak nyilvánították.
Aztán az 1980-as évektől egyre többször észleltek kóborló példányokat az ország területén. Főleg szaporodási időszakban, május és június környékén, amikor a párkeresési láz nagyobb távolságok megtételére ösztönzi a szingliket.
Vissza-vissza térnek
Hogy mi az oka annak, hogy napjainkban visszatértek hozzánk a nagyragadozók (a barnamedve mellett a hiúz és a szürke farkas is) nem teljesen egyértelmű. Mindenesetre a következő jöhetnek szóba:
- ma már több, korábban legálisan használatos pusztító eszközt (pl. hurok, mérgek, kampó, verem) betiltottak.
- Európa szerte nőtt más vadfajok (pl. vaddisznó, gímszarvas) létszáma. Ezt pedig a nagyragadozók is lekövetik állománynövekedésükkel.
- Lassan elnéptelenedik a vidék, az ember által korábban elfoglalt területek pedig újra erdősülnek. Azaz terebélyesedik az lehetséges életterük.
Ugyanakkor nem valószínű, hogy tartósan megtelepednének mifelénk a barnamedvék. Főleg hímek kóborolnak, és ha tehetik maguktól visszatérnek, leginkább Szlovákia nagyobb kiterjedésű erdeibe.
Maci 1x1
A medve indokolatlanul nem támad emberre, ha lehet, messzire elkerüli. Ha mégis egymásba botlunk és éppenséggel medvepártiak vagyunk, akkor se akarjuk megsimogatni őket. Akármilyen aranyosak is a bocsok, jó eséllyel nem szeretnének játszani velünk, ahogyan a mesefilmekben. Az anya biztosan valahol a közelben figyel. Ó pedig végképp nem akar velünk se bújócskázni, se szelfizni.
Elemózsiás kosarunkra azonban fájhat a foguk. De ne etessük őket, mert morcosak lesznek, hogy nem adjuk oda nekik azonnal az egészet. Legyünk nagylelkűek, és lassan hátráljunk úgy, hogy közben kerüljük a szemkontaktust. De hátat se fordítsunk, futni pedig eszünkbe se jusson, mert biztosan utolérnek. Ráadásul jól úsznak és másznak fára.
Ha a medve mégis közel merészkedik, ne provokáljuk, feküdjünk hasra, fejünket pedig takarjuk el kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanul. Ha így teszünk, előbb-utóbb elcammog.
Akkor mik ezek a sokszor halálos medvetámadások? Amikor se bocs, se provokáció?
Az ilyen tetteket többnyire emberhez szokott, kukázó, romániai medvék követik el környékünkön. Nem a néha felénk kóborló emberkerülő példányok. Ha meglepnek minket, maradjunk barátságosak, enni jöttek, nem miattunk. De nagyon jó ha tudjuk, mit kell, és mit nem tanácsos tennünk ilyenkor. Méghozzá ezekről az infografikákról.