Külön nevelkedtek az egypetéjű ikrek, hatalmas az IQ-különbségük
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Az egypetéjű testvérek tulajdonságainak összehasonlítása új megvilágításba helyezi az évszázados vitát, hogy a veleszületett genetikai tulajdonságok vagy a nevelés, a környezeti hatások a meghatározóbbak.
Az egyik ikret elvesztették a piacon
Egy egypetéjű ikerpár a dél-koreai Szöulban, 1974-ben született. A lánygyermekeket kétéves korukban választották el egymástól, amikor az egyik iker elveszett egy piacon.
Annak ellenére, hogy szülei szerepeltek egy eltűnt személyekről szóló televíziós műsorban, a kislányt nem sikerült egyesíteni a családjával, és
végül egy amerikai házaspár fogadta örökbe.
Az államokban felnövő örökbefogadott iker nem is tudta, hogy egyáltalán vannak testvérei, egészen addig, amíg 2018-ban be nem nyújtotta DNS-ét a családtagok újraegyesítését célzó dél-koreai programba. Két évvel később kapta meg a hírt, hogy nemcsak egypetéjű ikertestvére van, hanem egy idősebb testvére is.
Miután újraegyesítették őket, az ikrek egy sor tesztet töltöttek ki, amelyek célja az intelligencia, a személyiségprofil, a mentális egészség és az egészségügyi előzmények felmérése volt. Az eredmények azt mutatták, hogy az Egyesült Államokban nevelkedett ikertestvér IQ-ja 16 ponttal alacsonyabb volt, mint a dél-koreai neveltetésű testvéréé.
Minden eddigi tanulmánynak ellentmond az eredmény
A megállapítás ellentmond az egypetéjű ikrekkel végzett korábbi tanulmányoknak, amelyek szerint az átlagos IQ-különbség hét pont. A két testvér közötti váratlanul nagy szakadékot kommentálva a tanulmány szerzői azt írták:
feltűnő, hogy az ikrek jelentős különbségeket mutattak a kognitív képességekben, amelyeket erős genetikai hatáshoz kötöttek.
Genetika vagy neveltetés?
Hogy ezt az eltérést az ikrek eltérő neveltetése okozta-e, nehéz megmondani, bár a kutatók megjegyzik, hogy az Egyesült Államokban nevelkedett nővér három korábbi agyrázkódást szenvedett, ami befolyásolhatta a kognitív képességeit.
A genetika szerepe
Folytatva a páros értékelését, a kutatók a továbbiakban felfedték, hogy az ikrek általános személyiségjegyei hasonlítottak, összhangban a felnőttkori személyiségre gyakorolt mérsékelt genetikai hatásokról szóló irodalommal.
Figyelemre méltó, hogy mindkét ikernél kimondottan magas a lelkiismeretesség értéke, ami azt jelzi, hogy mindketten céltudatosak, jól szervezettek, kötelességtudók és teljesítményre törekvők.
Az, hogy ezek a hasonlóságok a testvérek ellentétes élettapasztalata és otthoni környezete ellenére is fennmaradtak, érdekes, és rávilágít arra a szerepre, amelyet a genetika játszik az egyén temperamentumának meghatározásában.
A különböző neveltetés hatása
Míg például a Dél-Koreában nevelkedett ikertestvér arról számolt be, hogy szeretetteljes és harmonikus családi otthonban nőtt fel, addig az örökbefogadott nővér keményebb neveltetésről számolt be, amelyet a rendszeres konfliktusok és az örökbefogadott szülők válása színesített. Ennek ellenére a testvérpár önbecsülése azonos pontszámot ért el, és nagyon hasonló mentális egészségi profilt mutatott.
A páros orvosi története is közös volt: mindketten átestek egy műtéten, Amely során tumort távolítottak el a petefészkükből.
Az ikerpár azonban különbözött egymástól a kulturálisan beivódott ideológiák tekintetében. Az Egyesült Államokban nevelkedett testvér inkább individualista szemléletet mutatott, míg a Dél-Koreában nevelkedett lány inkább kollektivista értékeket vallott.
Érthető módon ritkák azok az esetek, amikor az ikreket külön nevelik, és több ilyen esetet kell tanulmányozni, mielőtt biztos következtetéseket lehetne levonni. Mindazonáltal ez a tanulmány lenyűgöző új betekintést nyújt az emberi fejlődést befolyásoló genetikai, kulturális és környezeti tényezőkbe – írja az IFLScience.