Miért nem lesz minden dohányos tüdőrákos?

A dohányzás a tüdőrák első számú kockázati tényezője, az Egyesült Államokban a dohánytermékek felelősek a tüdőrák okozta halálozások 90 százalékáért. Ami az itthoni adatokat illeti: a 2020-as felmérés szerint hazánkban a 15 év feletti lakosság 28 százaléka dohányzik, ezzel az uniós lista élén állunk.

A legjobb lenne a megelőzés, vagyis a leszokás, még inkább a rá sem szokás, de sokan áltatják magukat, hiszen úgy érzik, semmi bajuk nincs cigarettázás mellett sem. Biztosak benne, hogy ők nem lesznek tüdőrákosok, hiszen a „szomszéd is végigcigizte az életét, és nem abba halt bele”.

Igen, a statisztikák szerint sokan megússzák a tüdőrákot, bárhogy is pöfékelnek, a tudomány pedig régóta kutatja az okokat. Most egy új tanulmány a genetikával magyarázza a szerencsés eseteket – írja a Sciencealert.

A tanulmány 14 soha nem dohányzó és 19 enyhén, mérsékelten és erősen dohányzó hörgőből vett genetikai mintákat. A résztvevők tüdejéből gyűjtött felszíni sejteket egyenként szekvenálták a genomjuk mutációinak mérésére.

Ezek a tüdősejtek évekig, sőt évtizedekig túlélnek, és így az életkorral és a dohányzással együtt mutációkat halmozhatnak fel. A tüdő összes sejttípusa közül ezek a rákos megbetegedések egyik okozói

– mondja Simon Spivack epidemiológus és pulmonológus, az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola munkatársa.

Elkerülhetetlen mutációk

Az emberi tüdőben a mutációk az életkor előrehaladtával növekednek, a dohányosok körében pedig még jelentősebb DNS-károsodás történik.

Az elszívott mennyiség a sejtmutációs ráta növekedésével függ össze, de nem a legerősebb dohányosok esetében volt a legnagyobb az elváltozás. Spivack tanulmánya szerint az ellenállóbb szervezeteknek sikerült elnyomniuk a további mutációk felhalmozódását – jobban helyre tudták állítani a DNS-károsodásokat és hatékonyabban méregtelenítették a cigarettafüstöt. Ez magyarázhatja, hogy sok, évtizedeken át dohányzónál miért nem alakul ki tüdőrák, de arra is rávilágíthat, hogy számos nem dohányzó miért lesz daganatos.

A mérgező dohányfüst extra sejtmutációkat válthat ki a tüdőben, de az, hogy ezek a mutációk daganatokká fejlődnek-e, attól függ, hogy a szervezet mennyire képes helyreállítani a DNS-t vagy csökkenteni a DNS-károsodást. Ezek a javító gének örökölhetők, hiányuk vagy rossz működésük viszont daganatok kialakulásához vezethet.

Most olyan új vizsgálati módszereket szeretnénk kifejleszteni, amelyek képesek mérni a DNS javító vagy méregtelenítő képességét, és új módszert kínálhatnak a tüdőrák kockázatának felmérésére

– mondja Jan Vijg genetikus.

Nem a gének az egyedüli tényezők, amik növelik vagy csökkentik a rák kockázatát, a környezeti változók (étrend, életmód, stressz) szintén hajlamosíthatnak a rákra. Úgyhogy ha nem is tudunk leszokni a dohányzásról – bár ez az abszolút biztos megoldás –, legalább az életmódunk legyen egészségesebb, és bízzunk abban, hogy megvan bennünk a védő gén.

(Borítókép: Sebastian Kahnert / Picture alliance / Getty Images)