Háromezer éves kincsekre leltek, a 13 ezer ereklye között egy áldozati oltár is volt

Az ereklyéket – amelyek közül sok aranyból, bronzból és jádéból készült – hat áldozati gödörben tárták fel a Csengtu közelében lévő Sanxingdui régészeti lelőhelyen.

A történészek viszonylag keveset tudnak a Sanxingdui kultúráról, amely nem hagyott hátra írásos feljegyzéseket vagy emberi maradványokat, bár sokan úgy vélik, hogy az ősi Shu királyság része volt. Remélik, hogy a legújabb leletek fényt derítenek a királyságra, amely a nyugati Szecsuán-medencében, a Jangce folyó felső folyása mentén uralkodott, amíg Krisztus előtt 316-ban meg nem hódították.

A Szecsuán Tartományi Kulturális Emlékek és Régészeti Kutatóintézet, a Pekingi Egyetem, a Szecsuáni Egyetem és más kutatóintézetek régészeinek csapata 2020 óta ásatásokat végez a helyszínen található hat gödörben. A legutóbbi ásatáson a régészek 3155 viszonylag ép emléket találtak, köztük több mint 2000 bronztárgyat és szobrot.

Új leletek a múltból

A kutatók egy bronzból és jádéból készült teknőspáncél alakú dobozt neveztek meg a legérdekesebb leletek között, mondván, hogy ez volt az első alkalom, hogy ilyen tárgyat tártak.

Nem lenne túlzás azt állítani, hogy az edény egyedülálló, tekintettel jellegzetes formájára, finom kézműves munkájára és ötletes kialakítására. Bár nem tudjuk, mire használták ezt az edényt, feltételezhetjük, hogy az ősi emberek nagy becsben tartották

– mondta Li Haichao, a Szecsuáni Egyetem professzora.

Az egyik gödörben egy közel egy méter magas bronzoltárt is találtak, amelyen a shu civilizáció emberei feltehetően áldozatokat mutattak be az égnek, a földnek és az őseiknek. A gödrök körül bambusz, nád, szójabab, szarvasmarha és vaddisznó nyomai arra utalnak, hogy ezeket mind áldozatként ajánlották fel.

Ran Honglin, a Sanxingdui Kulturális Relikviák és Régészeti Kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy a lelőhelyen található tárgyak sokfélesége az ősi kínai civilizációk közötti kulturális cseréket mutatja. Megjegyezte, hogy az egyik emberfejű és kígyótestű szobor az ősi Shu civilizációra volt jellemző, míg a lelőhelyről származó „zun” néven ismert szertartási edények kulturálisan a Kína központi síkságaként ismert Zhongyuan régiót jelképezték.

A Sanxingduiban feltárt több kulturális relikviát Kína más helyein is látták, amelyek a kínai civilizáció korai cseréjéről és integrációjáról tanúskodnak

– mondta Ran Honglin.

A 4,6 négyzetkilométeres régészeti lelőhely több ezer ősi leletet hozott felszínre azóta, hogy egy helyi földműves az 1920-as években rábukkant. A tavaly feltárt leletek között olyan kincsek voltak, mint egy körülbelül 100 gramm súlyú arany maszk, elefántcsont ereklyék és egy jáde kés.

Bár Sanxingdui még nem került az UNESCO világörökségi listájára, a szervezet előzetes listáján szerepel – írja a CNN.