Mi történik a házi kedvencek agyában?

Lauri Parkkonen professzor csapata az Aalto Egyetemen évek óta fejleszt kvantumoptikai érzékelőket az agy mágneses mezőinek mérésére a magnetoenkefalográfia (MEG) néven ismert technika segítségével. A kvantumoptikai érzékelők közvetlenül a fej felületére helyezhetők, ami lehetővé teszi az agy mágneses mezőinek pontosabb vizsgálatát.

Torz kutyamérések

Parkkonen és csapata azt tervezi, hogy az új módszert a macskák és kutyák agyi aktivitásának mérésére használják, hogy megismerjék az időbeli struktúrák összetettségét olyan szenzoros ingerekben, amelyeket a macska- és kutyaagy képes követni.

A MEG-mérések során videófelvételeket is készítünk, amelyek megkönnyítik a fejmozgásból eredő zavaró jelek azonosítását és eltávolítását

– mondja Parkkonen.

Hasonló humán kísérletek azt találták, hogy agyunk csak akkor ad specifikus választ az összetett struktúrák eltéréseire, ha figyelünk az ingerekre és tudatosítjuk a különbségeket.

A kutyák agyi aktivitását elektroenkefalográffal (EEG) már mérték, de a koponyája körüli izmok torzítják az EEG-t, így nem lettek pontosak az adatok.

Eltérő hangok, eltérő nyávogások?

A laboratóriumban a macskák és a kutyák ismétlődő hangsorokat hallanak véletlenszerűen eltérő szekvenciákkal. A nagy kérdés, hogy a macskák és a kutyák agya is generál-e agyi választ a hangsorok eltéréseire (ahogy az ember agya), és hogy a figyelem elterelése csökkenti-e ezeket a reakciókat, ahogy az embereknél is történik.

Bár az első kísérleteket macskákon végzik majd, utána jönnek a kutyák, a végső cél pedig a csecsemők agyának mérése.

Az új módszer azért is nagyszerű, mert a kutatók eddigi tapasztalatai alapján a macskáknál és a csecsemőknél nehéz agyi méréseket végezni, mert nem képesek sokáig egy vizuális ingerre koncentrálni, mialatt mérhetnék az agyi reakcióikat – a kutyák bezzeg igen. 

(Borítókép: Fiona Goodall/Getty Images)