Tudományos krimi a bubópestis felgöngyölítése

A történészek szinte mindent tudnak a bubópestis, vagyis a fekete halál pusztításáról, aminek második hulláma a 13–18. század között végigsöpört Eurázsián, és több tíz millió embert ölt meg, de az eredetével kapcsolatban még sok a bizonytalanság.

Most új felfedezésekre jutottak: a pestis áldozatainak fogaiban talált DNS-nyomok elemzése után azt a következtetést vonták le, hogy a fekete halál a mai Kirgizisztán északi részén kezdődött, ahol a pestis egy anyatörzse lehetett. A Nature cikke alapján a betegség kereskedelmi útvonalakon terjedhetett el Európába.

A fekete halál Wuhanja 

– így nevezte Kirgizisztánt Johannes Krause, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet paleogenetikusa és a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette:

Akárcsak a koronavírus, a fekete halál is egy új betegség volt, és egy hatalmas világjárvány kezdete, amely mintegy 500 évig tartott, ezért lenne fontos megérteni, hogyan jelent meg.

A bubópestis Európa lakosságának 30–50 százalékát ölte meg és az áldozatok testén kialakult fekete foltokról kapta a nevét. A betegség fájdalmasan megduzzadt nyirokcsomókat (bubókat), lázat, hányást, delíriumot és egyéb borzasztó tüneteket okozott. A pestist ugyan ma is elkaphatnánk, de a higiénia fejlődésével már nem igen fordul elő, és ha mégis, könnyen kezelhetnénk antibiotikumokkal.

Tudományos krimi

A tudósok egy detektívtörténethez hasonlították a pestis utáni nyomozást, és a mostani felfedezést a bűncselekmény helyszíneként azonosították. A fő bizonyíték három nő holtteste, akiket egy középkori temetőben találtak az Issyk Kul-tó közelében, a Tien Shan-hegység lábánál. A sírköveken szereplő 1338 és 1339 a haláluk éve, az oka pedig járvány. Több ilyen dátummal feliratozott sírkövet találtak, ami 7-8 évvel megelőzi a pestis európai megjelenésének idejét.

Amikor a kutatók teszteknek vetették alá a fogból kinyert DNS-t, ráleltek a Yersinia, a pestisért felelős baktérium egyik törzsére. A terjesztő pedig ezúttal nem a denevér volt, hanem a mormota, ami immunis a betegségre. Az Alpokban ma élő mormoták még mindig hordozzák a régi baktérium egyes törzseit, ami könnyen kirobbanthatna egy újabb világjárványt.

A baktériumok Nagy Bummja

A DNS egy genetikai rejtvényt is megoldott, amikor a kutatók elemzésének segítségével felépítették a pestis genetikai családfáját, és így fel tudták göngyölíteni különböző törzseinek fejlődését. A fekete halál idejében a baktériumtörzs négy részre vált szét, ezt hívják a járványkutatók „Nagy Bummnak”, és az egyik ilyen törzs okozhatta a nagy európai járványt. A terjedés gyorsaságáért a Mongol Birodalom terjeszkedése lehetett a felelős. 

(Borítókép: Dea / Albert Ceolan / Getty Images)