Ne stresszeljen, különben sosem gyógyul ki a koronavírusból
További Tudomány cikkek
- Tényleg egy lapos korongon élünk, és 46 méteres jégfal vesz minket körbe?
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
Egy friss tanulmány szerint a koronavírusból való felépülés után megmaradó vagy elhúzódó tünetek valószínűsége 30-50 százalékkal nagyobb azoknál, akik a fertőzés előtt szorongástól, stressztől szenvedtek.
Világszerte emberek millióit sújtja az elhúzódó koronavírus (long Covid): a neurológiai rendellenességek, a légszomj vagy a krónikus fáradtság mind hónapokig vagy akár évekig is megmaradhatnak a gyógyulás után is. A járványnak ugyan még mindig nincs vége, és talán sosem lesz, mert újabb és újabb variánsok bukkannak fel, most már a vírusból kigyógyult, de maradandó tünetekkel élő emberek vizsgálata is fontossá vált.
A tudósok a mentális egészség és a koronavírus kapcsolatát kezdték vizsgálni, és a szeptemberben publikált tanulmány szerint összefügg a stressz, a szorongás, a depresszió, a magány és a maradandó tünetek. A kutatók állítják, hogy
ezek a stressztényezők jobban bejósolhatják a koronavírus időtartamát, mint az olyan fizikai kísérő betegségek, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az asztma és a rák.
Andrea Roberts, a Harvard Egyetem kutatója azt mondja, az emberek nem veszik annyira komolyan ezeket a mentális rendellenességeket, mint a fizikailag jelentkező betegségeket.
A hosszú Covid esetében nagyon fontos a pszichológiai egészség vizsgálata, és ez felveti a kérdést a mentális egészségügyi problémák azonosításának és kezelésének fontosságáról.
A tudósok több mint 3000, koronavírust elkapó ápolónőtől gyűjtöttek adatokat, és arra kérték őket, hogy 2020 áprilisától 19 hónapon keresztül kérdőívek kitöltésével dokumentálják állapotukat. A vizsgálat szerint a koronavírus hosszú ideig fennálló tüneteinek valószínűsége 30-50 százalékkal nagyobb volt azoknál, akik a fertőzés előtt már pszichés terheléstől szenvedtek.
Siwen Wang, a tanulmány társszerzője szerint meglepő volt, hogy a koronavírus előtti pszichés szorongás mennyire befolyásolta a betegség utáni állapotot, de tény, a stressz megváltoztatja az immunrendszer megfelelő működését.
A fő konklúzió tehát, ahogy Andrea Roberts is állítja, hogy széles körben hangsúlyozni kell a mentális egészség fontosságát és a pszichésen legyengült emberek ellátását.
(Borítókép: Ina Fassbender / AFP)