Mire jó, ha egy láncfűrészes disznóember üldöz?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett - Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
- Megszólalt a NASA egyik pilótája: A semmiből tűnt fel két fémgolyó, a radar sem észlelte őket
A legújabb kutatások szerint a horrorfilmek borzongása jót is tehet, de vigyázzunk, csak bizonyos kor fölött és nem akármilyen horror esetén.
Szeretjük átadni magunkat a félelemnek, talán mert a szervezetünk nem tesz különbséget a jó és rossz feszültsége és izgalma között. Ha egy horror nézése közben félünk, adrenalinszintünk megemelkedik, agyunk felélénkül, mintha valamilyen extrém sportot végeznénk. Ezt a szervezet egyértelműen jó dolognak könyveli el.
Miért jó rettegni?
A rettegés tudományát most a dániai Aarhusi Egyetemen vizsgálták, ahol létrehozták a Recreational Fear Lab kutatóközpontot, hogy pszichológiai vizsgálatokon, felméréseken keresztül megértsék a félelem hatásait.
Az egyik kutatási projekt keretében egy kísértetházban, a Dystopia Haunted House-ban követték a látogatókat térfigyelő kamerákkal, pulzusmérőkkel, kérdőívekkel. A kísérleti alanyok fiziológiás és pszichológiai mérései alapján a kutatók megállapították, hogy az embereknek van egy ideális félelemszintjük: nem akarnak sem túl kevés, sem túl sok félelmet érezni. Ha egy játék vagy film eltalálja az optimális szintet, akkor boldogok.
Coltan Scrivner, a University of Chicago hallgatója a horrorok tanulmányozása közben jött rá, hogy a szorongó emberek szeretik igazán ezt a műfajt. Hipotézise szerint ez azért lehet, mert
a szorongók, mint a való életben, a film nézése közben is szoronganak, de most ők kontrollálják az élményt.
Akár le is állíthatják. Ráadásul ez egy meghatározott idejű szorongás, a valóságban viszont a szorongók végtelen szorongásspirálban érzik magukat. Erre a 90-120 percre kikapcsolódnak, ők irányítanak, ráadásul egyszer biztosan vége is lesz a horrorstressznek.
A vírus és a horror
A koronavírus miatti általános társadalmi szorongás a horrorfilmek népszerűségét hozta, hiszen ezekben a filmekben még a járványnál is rosszabb volt a helyzet, de nem jelentett valódi fenyegetést, mint a vírus. Egy tanulmány azt találta, hogy
akik a járvány előtt több horrorfilmmel táplálták magukat, jobb pszichológiai ellenálló képességgel rendelkeztek a karantén alatt, mint a horrort megvetők.
Edzettebbek voltak félelmük szabályozásában.
A pszichológusok szerint a horrorfilmek javíthatják a stressz- és szorongásos megküzdési képességeket, és önbizalmat is adhatnak. Egy másik, szintén a dániai kísértetház adatain alapuló tanulmányból kiderült, hogy az emberek aktívan alkalmaznak különféle megküzdési stratégiákat, hogy szabályozzák félelmük szintjét. A gyakorlás révén ezeket a módszereket jobban tudják használni a következő horrornál vagy a valóságban.
Egy kis félelem, képernyő előtti reszketés és összekapaszkodás tehát felkészítheti az embert a nagyobb, igazi félelemre, így hasznos is lehet. De azért legyünk óvatosak: pszichiátriai problémákat, akár epilepsziát is okozhat a horror, ha traumaként éljük meg. Nem mindenkinek való a horrorterápia.
(Borítókép: Charles McQuillan / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
