Jöhet-e lépfenejárvány?

Francia, német és orosz tudósok nemrég újjáélesztették a Szibéria fagyott talajában több tízezer éve lapuló vírusokat. Közülük tizenhárom újjáéleszthető, a legfiatalabb 27 ezer éves, a legidősebb közel 48 500 éves – írja a The Conversation.

Az ilyen mintákban eddig talált vírusok különböznek az általunk eddig ismert klasszikus vírusoktól, kisebb a genomjuk. A permafroszt mintákból tenyésztett vírusok, úgy tűnik, nem jelentenek veszélyt ránk, de vannak olyan entitások is, amelyekről már tudjuk, hogy veszélyesek a fajunkra.

A tudósokat leginkább aggasztó jelenségek az egyetlen emberi betegséghez kapcsolódnak, amit a védőoltásnak köszönhetően sikerült felszámolni világszerte, és ez a himlő.

A Szibériában eltemetett holttestekben 300 éves himlőfertőzés bizonyítékára bukkantak. Szerencsére ezek csak „részleges genetikai szekvenciák”, vagyis a vírus DNS-ének olyan részletei, amik túlságosan sérültek ahhoz, hogy még mindig fertőzőképesek legyenek.  A himlővírus jó körülmények között, mínusz 20 fokon lefagyasztva jól túlél, de csak néhány évtizedig.

A rettegett spanyolnátha

Az elmúlt két évtizedben a tudósok olyan emberek holttestét is feltárták, akiket a világjárvány egy évszázaddal ezelőtt elragadott, és a norvégiai Alaszka és Svalbard örökfagyában temették el. Genomja szekvenálható, magát az influenzavírust viszont nem lehetett laboratóriumban feltámasztani az elhunyt szöveteiből. A baktériumok nagyobb problémát jelenthetnek.

Az évek során számos, a Bacillus anthracis által okozott járvány fordult elő, különösen Szibériában. 

2016 nyarán, egy kivételesen meleg időszakban a Jamali Nyenyecföldön 2350 rénszarvas pusztult el a baktérium által okozott járványban, a kórokozó egy addig fagyban rekedt, elhullott állat teteméből olvadt ki. A helyi lakosok közül többen is megbetegedtek, és egy gyerek belehalt a betegségbe.

A szibériai rénszarvasokat érintő lépfenejárványok 1848-ban kezdődtek, akkor gyakran az elhullott állatok fogyasztása okozott megbetegedéseket az embereknél. De az is felmerült az új járvány idején, hogy a kórokozó szaporodását segítette az oltások hanyagolása és a rénszarvasok túlszaporodása.

Globális lépfenejárványtól egyelőre nem kell tartani a kutatók szerint, az viszont aggodalomra ad okot, hogy a talaj felolvadásakor olyan mikrobák kerülnek a környezetbe, amik ellenállóképesek a gyógyszerekkel szemben, amelyekkel korábban kezelték őket. Számos tanulmány kimutatta, hogy ilyen rezisztens gének (például antibiotikumokkal szemben) kimutathatók a permafroszt mintákban.

Sok ilyen gén a talajban élő szervezetekből fejlődött ki. A környezet, különösen a folyókban, már most is erősen szennyezett különféle rezisztens organizmusokkal és génekkel.

(Borítókép: Getty Images)