Az unokáink már csak hírből fogják ismerni a kakaót, a banánt és a kávét

 kilencvenes évek óta szinte már természetesnek tartjuk, mégis hamarosan csak hűlt helyét láthatjuk a boltok polcain a kávénak, a kakaónak és a banánnak is – a globális felmelegedés káros hatásai ugyanis e növények termelését is teljesen ellehetetleníthetik évtizedeken belül. 

A koronavírus első hulláma alatt a vásárlók rohama és az ellátási lánc akadozása miatt mindenki tapasztalhatta, milyen az, amikor valamiből nincs a boltok polcain, a hatósági áras termékek bevezetésével pedig azt is a saját bőrünkön érezhetjük, milyen az, amikor egy adott élelmiszerből csak korlátozott számban vásárolhatunk.

Ez akár mindennapossá is válhat bizonyos termékek esetében: a Fairtrade Foundation arra figyelmeztet, hogy például a banán, a kávé és a kakaó is veszélyeztetett lehet a klímaváltozás miatt. Ezzel ugyan már hosszú évek óta riogatják az embert – teljesen jogosan –, ám nemcsak ezek a termékek, hanem két fontos élelmiszer, a rizs és a burgonya termesztése is veszélyben van, így az évszázad felére el is tűnhet ez a két alapanyag.

A szervezet által közzétett új jelentés, amely magában foglalja a 3Keel független tanácsadói által készített elemzést is, feltárta azokat a környezeti kockázatokat, amelyek kedvenc ételeinket veszélyeztethetik.

A tanulmányok azt sugallják, hogy Ghána és Elefántcsontpart számos kakaótermesztő régiójában – amelyek a világ termelésének több mint felét adják – 2050-re valószínűleg túl meleg lesz ahhoz, hogy képesek legyenek termelni.

A felmelegedés mellett az iparág korántsem fenntartható módon működött, 2001 és 2018 között a kakaótermesztés több mint 732 ezer hektár erdőirtással járt világszerte. Hasonlóan rossz lehet a helyzet a kávé esetében is, az évszázad közepére ugyanis a jelenleg használt földterület akár 50 százaléka válhat alkalmatlanná a növény termesztésére. 

A kutatás példaként azt is megállapította, hogy az Egyesült Királyság teljes éves kávéimportjának negyede (24 százaléka) – csaknem 60 ezer hektárnyi földterület, ami 74 ezer futballpályának felel meg – olyan országokból származik, amelyeket az éghajlatváltozás hatásaival szemben rendkívül érzékenynek tartanak.

Olyan területen élünk, amely rendkívül kedvező a kávétermesztésre, de még így is rengeteget szenvedünk a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás miatt. Egy különleges kávé előállításához szükség van a megfelelő éghajlatra is

– idéz egy, a brazíliai Sul de Minasból származó kávétermesztőt az alapítvány.

A banán esetében is rendkívül magas az aránya azon területeknek, amelyek a világ nagy részénének banánellátását biztosítják, környezetük pedig veszélybe került az éghajlatváltozás miatt. Ez a szám a gyümölcs esetében 48 százalék, amely 2050-re egyes területekre teljesen lehetetlenné tenné a banán importálását. 

A világ nagy részén a banánt, a kávét és a kakaót olyan országokból szerzik be, amelyek potenciális kockázatokkal szembesülnek a jövőbeli termelésre nézve, beleértve az éghajlat változásait, a biodiverzitás és élőhelyek elvesztését, amelyek a gazdálkodás szempontjából kritikus ökoszisztéma-szolgáltatások. Alapvető fontosságú, hogy ezen országok termelőivel együttműködve segítsük őket a fenntartható és ellenálló termelési módszerekre való átállásban

– mondta Caitlin McCormack, a 3Keel vezető tanácsadója.

A megélhetési kérdések fontosabbak a klímaválság hatásainál

Az átlagemberek számára sokkal nagyobb problémát és fejfájást okoz az, hogy a megnövekedett energia- és élelmiszerárak mellett hogyan tudnak kijönni adott hónapban a fizetésükből, mint hogy a klímaváltozás egy messzi kontinensen felperzseli a termőföldeket. 

A kutatásban részt vevő öt főből két fogyasztó (43 százalékuk) azt mondta, hogy az energiaszámlák kifizetése nagyobb gondot okoz számukra, mint az éghajlatváltozás és a bolygón elszenvedett károk, míg több mint egyharmaduk (37 százalékuk) úgy gondolja, hogy ezek egyenrangú problémának számítanak.

Ideje felébredni és megérezni a kávé illatát, mert lehet, hogy nem lesz örökké a polcainkon. Napjainkban az éghajlat összeomlása egyre nehezebbé teszi a különböző növények termesztését, és egyre sebezhetőbbé teszi az élelmezésbiztonságunkat. Fennáll annak a veszélye, hogy a gazdálkodóknak le kell állítaniuk egyes élelmiszerek termesztését, ami miatt egyes termékek luxussá válhatnak. Ezért fontos, hogy a gazdálkodók és a munkavállalók is méltányos fizetést kapjanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a fenntartható és éghajlatváltozással szemben ellenállóképes termelési módokra tudjanak átállni

– vélekedett Mike Gidney, a Fairtrade Foundation vezérigazgatója.

A rizs és a burgonya is eltűnhet 

A rossz hírek hallatán sokan legyinthetnek még így is, hiszen kakaó, kávé és banán nélkül el tudják képzelni az életüket, az éghajlatváltozás azonban két olyan élelmiszer termelését is veszélyezteti, amely már sokkal nagyobb körben okozhat aggodalmat.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) úgy véli, a globális éghajlatváltozás következményei (emelkedő hőmérséklet, tengerszint emelkedése, esőzések) szűkössé teszik a víz- és földkészleteket, ami jelentős hatással lesz a rizstermesztésre. Ez közvetlenül különösen Ázsiát érintheti majd, ahol a rizstermesztésre szánt földek életképessége több mint 50 százalékkal csökkenhet a évszázad második felére. 

Emellett lehet, hogy unokáink már egy jó rakott krumplit sem ehetnek egykönnyen, ugyanis az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent a burgonyatermesztésre is. A tengerszint emelkedése miatt a burgonyatermesztők magasabbra költöznek Peruban, Latin-Amerika legnagyobb burgonyatermelő országában, hogy időt nyerjenek, de még ez sem jelent hosszú távú megoldást. A Nemzetközi Burgonyaközpont (CIP) csíraplazma-kurátora, Rene Gómez szerint becslések szerint 40 év múlva már sehova sem lehet burgonyát ültetni a régióban. 

(Borítókép: Egy napszámos banánszárat cipel aratás idején, 2014. október 4-én az indiai Bhusawalban. Fotó: Dhiraj Singh / Bloomberg / Getty Images)