Egyre kiszámíthatatlanabb a három naptári jóbarát
További Tudomány cikkek
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
Sándornak március 18-án kellene kinyitnia a tavasz bimbózó kapuját, másnap Józsefnek elhoznia a természetbe a kikeletet, 21-én pedig Benedek átlépi az Egyenlítőt, azaz vele köszönt be a csillagászati tavasz (idén viszont március 20-án delel a Nap az Egyenlítőn, azaz Klaudia is beszáll a tavaszi munkálatokba).
Mindig nagy sebbel-lobbal nyitják meg a szezont, és hozzák el (zsákban?) a meleget, igaz, 2021-ben éppen hogy fagyos csalódást okoztak. Ennek ellenére többnyire lehetett rájuk számítani, ahogyan a népi megfigyelések szerint is.
Nincs ebben semmi különös, a tavaszi napforduló napjaiban kezdenek átrendeződni a földi légtömegek, enyhébb lesz az idő az északi féltekén, és (a sokévi országos átlagok alapján) március 20-a után jellemzően már nem esik 5 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet mifelénk. Az évszakok helycseréje azonban jellemzően heves jelenetek közepette zajlik.
Dúlnak a böjti szelek
Pár napja tömegbalesetet okozott egy durva porvihar az M1-es autópályán Herceghalomnál. Öt kamion és 37 személygépkocsi ütközött össze, egy ember meghalt, 36 ember megsérült, közülük 13-an életveszélyesen.
A szokásos, menetrend szerinti böjti szelek fújnak ilyenkor, de még áprilisban is (bolondos április), aminek egyszerű oka van: az egyre erősödő napsütés és nappali felmelegedés energetizálja a légkört, miközben a melegebb és felfelé emelkedő légtömegek összecsapnak a hidegebbekkel, dinamikusa mozgások indulnak el ilyenkor, óriási elánnal. Most éppen nem hóvihar, hanem porvihar csapott le, az erős szelek ugyanis felkapták a tavalyi aszályos év után kiszáradt termőréteg tetejét a földekről, szinte nullára csökkentve a látótávolságot.
Ahhoz képest, hogy a korábbi évtizedekben Sándor, József és Benedek megbízhatóan, 80-100 százalékos biztonsággal teljesítették „feladatukat”,
ma már csak 50-70 százalékban hozzák el a jó időt március közepén.
Elmosódtak az évszakhatárok, így a tavaszkezdet is, és adatok szerint a március eleji hetek egyre enyhébbek, ezért nem is annyira szembeszökő a zsákban hozott meleg. Ráadásul még a szokásosnál is szeszélyesebbé vált a márciusi időjárás.
Nem lehet tehát ma már Sándorra, Józsefre és Benedekre hagyatkozni időjárásügyileg, úgy, ahogyan évtizedekkel ezelőtt. De azért, ha nem is személyesen ők, de másvalakik nagyon hamar elhozzák a tavaszt, idén is.
Ha másra is kíváncsi, akkor itt az idő, hogy tesztelje tudását ezekről a különös napokról.
Minden kérdés megválaszolására 40 másodperc áll rendelkezésére. Jelölje meg a helyes választ, majd vagy várja ki az idő végét, vagy kattintson a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.
Kérjük próbálja meg újra.
(Borítókép: David McNew / Getty Images)