Nem érdemes nyolc óránál kevesebbet aludni, mert nő a hasi elhízás esélye
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki - Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
A megfelelő mennyiségű alvás elengedhetetlen a megfelelő fizikai és mentális egészség megőrzéséhez, azonban most kiderült, ha nyolc óránál kevesebbet alszunk, a zsigeri zsír mennyisége megnőhet, emiatt pedig csupán a virrasztással is sörhasra hajazó pocakot, vérbeli aputestet növeszthetünk.
Mondani mindig egyszerű, mégis a legtöbben nem tudják tartani magukat ahhoz, hogy minden nap végén elég idejük jusson alvásra – a legtöbb felnőtt maximum 5-6 óra alvást követően próbál kimászni reggelente az ágyból az ajánlott nyolc óra helyett. A kialvatlanság pedig hatással lehet a másnapi munkára és magánéletre is. Az idegeskedés és az ásítozás viszont elkerülhető akkor, ha kellő mennyiségű alvást iktatunk be a mindennapokba, és így a strandra is sokkal nagyobb magabiztossággal indulhatunk meg.
Egy új tanulmány szerint ugyanis azok, akik nem alszanak eleget, azaz nyolc óránál kevesebbet töltenek az ágyban, nagyobb valószínűséggel növesztenek pocakot, sörhasra és aputestre hajazó hasat.
ezért pedig nem más, mint a zsigeri zsír a felelős.
A törzs körül felhalmozódó és a létfontosságú szerveket körülvevő zsírfelesleget zsigeri zsírnak nevezzük – amely hozzájárul a sörhas és a nemkívánatos alma testforma kialakulásához.
Egy nemzetközi tudóscsoport több mint 5000 felnőtt – felearányban férfi, felearányban nő – egészségügyi adatait gyűjtötte össze, akik jelentkeztek a National Health and Nutrition Examination Survey felmérésére. A kutatásban részt vevőknek ezt követően arról kellett beszámolniuk, hogy általában hány órát alszanak egy nap. A résztvevők átlagos életkora körülbelül 37 év volt, az átlagos alvásmennyiségük pedig valamivel kevesebb mint hét óra.
A kevesebb alvás azonban az orvosi kartonok tartalmán is megfigyelhető volt, ugyanis
az ajánlottnál egy órával kevesebbet alvók esetében a zsigeri zsírtömeg körülbelül 12 grammal több volt, mint azoknál, akik nyolcórás alvásidőről nyilatkoztak.
A zsigeri zsír a legveszélyesebb zsírtípus, amely zsírsavakat szivárogtat a véráramba. Ez különbözik a kevésbé veszélyes, közvetlenül a bőr alatt felhalmozódó zsírtól, amely felelős a cellulitiszért.
Súlyos anyagcsere-betegségekhez vezethet
A túl kevés alvás az agy különböző részein az aktivitás rendellenes szabályozásához vezet, ami befolyásolja a jutalmazási központot, így az alvást és az étvágyat is, és megmagyarázhatja az alvásmegvonás és a zsigeri testzsír raktározása közötti kapcsolatot.
Az elégtelen alvás ugyanis inzulinrezisztenciához vezet, ami sok tudós szerint összefüggésbe hozható a sok zsigeri zsírral. Ez pedig komoly egészségi problémákat okozhat.
A túl sok zsigeri zsír növeli a súlyos anyagcsere-betegségek kialakulásának kockázatát, mint például a magas vérnyomás, az elhízás, a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia, amelyek mindegyike növeli a szívbetegségek, a sztrók és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélyét.
A kutatócsapat megjegyezte, hogy az övék az első olyan tanulmány, amely átfogó képet ad arról, hogy az alvás időtartama hogyan befolyásolja a zsírraktározást a test különböző régióiban.
Tanulmányunk kiegészíti a bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy az alváshiány és a súlygyarapodás között szembetűnő kapcsolat van, ami klinikailag jelentős lehet, mivel a zsigeri zsírosodás olyan anyagcsere-problémákkal jár, mint az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek
– idézi Panagiotis Giannost a Daily Mail.
Emellett a kutatók kiemelik, hogy
az alváshiány egyidejűleg csökkenti a leptin – azaz az étvágyat csökkentő hormon – szintjét, és növeli a ghrelinhormon szintjét, amely jelzi az agynak, hogy ideje enni.
Ráadásul mindez megzavarja az orexinrendszert is, amely befolyásolja a táplálékfelvételt és az alvási szokásokat. A kutatók szerint az alváshiány magyarázhatja a magasabb kalóriabevitelt és az ezt követő súlygyarapodást.
Felborítja az anyagcserét
2019-ben a Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósai arról számoltak be, hogy már az egy-két napig tartó alvásmegvonás is megváltoztatja testünk zsíranyagcseréjét.
A tanulmányban 15 egészséges, 20 év körüli férfi vett részt, akik egy hétig otthon aludtak 8-10 órát éjszakánként, majd 10 napig a Penn State-i Klinikai Kutatóközpont lakosztályán látták vendégül őket, ahol kalóriadús ételeket ettek, emellett azonban csak maximum öt órát alhattak éjszakánként négy egymást követő napig.
Az alváskorlátozás magasabb inzulinszinthez vezetett, ami megváltoztatta a szervezet zsíranyagcseréjét.
Mindezek ellenére azonban nehéz a megfelelő alvást beiktatni a mindennapokba, a helyzetet pedig csak tovább ronthatja a stresszfaktor, ami aztán még tovább növelheti az ébren töltött órák számát. A fizikai egészség mellett így a nem alvásra a mentális állapotunk is rámehet, ami pedig még a tökéletes nyári formánál is fontosabb, ezért érdemes arra törekedni, hogy minél több alkalommal közelítse meg a naponta alvással töltött idő a nyolc órát.
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
